HARMADIK RÉSZ
ÉLET KRISZTUSBAN

MÁSODIK SZAKASZ

A TÍZPARANCSOLAT

434. „Mester, mi jót tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” (Mt 19,16)

2052-2054
2075-2076

Az ifjúnak, aki ezzel a kérdéssel fordult hozzá, Jézus ezt válaszolja: „Ha el akarsz jutni az örök életre, tartsd meg a parancsokat”, majd hozzátette: „Jöjj és kövess engem” (Mt 19,17.21). Jézus követése a parancsolatok megtartását jelenti. Ő nem eltörli a Törvényt, hanem meghívja az embert, hogy újra találja meg azt az isteni Mester személyében, aki önmaga tökéletesen megvalósítja, kinyilatkoztatja teljes tartalmát és tanúsítja örökkévalóságát.

435. Hogyan értelmezi Jézus a törvényt?

2055

Jézus a törvényt teljességének, a szeretet kettős, mégis egy parancsának fényénél értelmezi. „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. Ezen a két parancson alapszik az egész törvény és a próféták” (Mt 22,37–40).

436. Mit jelent a „Decalogus”, a Tízparancsolat?

2056-2057

A Decalogus azt jelenti: „tíz szó” (Kiv 34,28). E szavak foglalják össze azt a törvényt, amelyet Isten Mózes közvetítésével a szövetség összefüggésében adott Izrael népének. A Tízparancsolat, amikor közli az istenszeretet parancsolatait (az első három) és a felebaráti szeretet parancsolatait (a többi hét), kijelöli a választott népnek és mindenkinek a bűn rabszolgaságából szabaddá vált élet útját.

437. Milyen kapcsolat van a Tízparancsolat és a Szövetség között?

2058-2063
2077

A Tízparancsolat a Szövetség fényében válik érthetővé, melyben Isten kinyilatkoztatja magát és megismerteti akaratát. A parancsolatok megtartásával a nép kifejezi, hogy Istenhez tartozik, és hálával válaszol szeretetének kezdeményezésére.

438. Milyen jelentőséget tulajdonít az Egyház a Tízparancsolatnak?

2064-2068

Az Egyház a Szentíráshoz és Jézus példájához ragaszkodva alapvető fontosságot és jelentőséget tulajdonít a Tízparancsolatnak. A keresztényeknek meg kell tartaniuk a Tízparancsolatot.

439. Miért alkot szerves egységet a Tízparancsolat?

2069
2079

A tíz parancsolat szerves és megbonthatatlan egységet alkot, mert mindegyik utal a többire és az egész Tízparancsolatra. Ezért egyetlen parancsolat megszegése a teljes törvény megszegése.

440. Miért kötelez súlyosan a Tízparancsolat?

2072-2073
2081

Mert az ember Isten és felebarát iránti alapvető kötelességeit fogalmazza meg.

441. Meg lehet-e tartani a Tízparancsolatot?

2074
2082

Igen, mert Krisztus – aki nélkül semmit sem tehetünk – Lelkének és kegyelmének ajándékozásával képessé tesz rá.

ELSŐ FEJEZET

„SZERESD A TE URADAT, ISTENEDET
TELJES SZÍVEDBŐL, TELJES LELKEDBŐL
ÉS TELJES ELMÉDBŐL”

AZ ELSŐ PARANCSOLAT:
ÉN VAGYOK A TE URAD, ISTENED.
NE LEGYENEK IDEGEN ISTENEID ELŐTTEM!

442. Mit foglal magában Isten kijelentése: „Én vagyok a te Urad Istened?” (Kiv 20,2)

2083-2094
2133-2134

A hívő számára azt jelenti, hogy őriznie és gyakorolnia kell a három isteni erényt, és kerülnie kell a velük ellenkező bűnöket. A hit meghajlik Isten előtt, és elutasít mindent, ami ellenkezik a hittel, mint pl. a szándékos kételkedést, a hitetlenséget, az eretnekséget, az aposztáziát és a szakadást. A remény bizakodva várja Isten boldogító látását és az ő segítségét, kerüli a kétségbeesést és a vakmerőséget. A szeretet Istent mindenekfölött szereti, ezért elveti a közömbösséget, a hálátlanságot, a langyosságot, a lelki restséget és a gőgből fakadó istengyűlöletet.

443. Mit jelent az Úr Jézus szava: „Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj?” (Mt 4,10)

2095-2105
2135-2136

Ezt jelenti: imádni Istent, minden létező Urát; személyesen is, közösségben is megadni az Őt megillető kultuszt; a dicséret, a hála, a kérés kifejezésével imádkozni Hozzá; áldozatot ajánlani föl Neki, elsősorban a saját élet lelki áldozatát, egyesítve Krisztus tökéletes áldozatával; megtartani a Neki tett fogadalmakat és ígéreteket.

444. Hogyan gyakorolja a személy azt a sajátos jogát, hogy igazságban és szabadságban tisztelheti Istent?

2104-2109
2137

Minden embernek joga és erkölcsi kötelessége keresni az igazságot, különösen Istennel és az Egyházzal kapcsolatban, és a felismert igazsághoz ragaszkodni és azt hűségesen őrizni, megadva Istennek a hiteles kultuszt. Ugyanakkor, az emberi személy méltósága megköveteli, hogy vallási téren senkit ne kényszerítsenek a lelkiismerete elleni cselekvésre, s ne is akadályozzák, hogy a közrend igazságos korlátai között lelkiismerete szerint cselekedjen, akár magán, akár nyilvános formákban, akár egyenként, akár közösségben.

445. Mit tilt Isten, amikor megparancsolja: „Ne legyenek idegen isteneid előttem?” (Kiv 20,2)

2110-2128
2138-2140

Ez a parancsolat tiltja:

446. Isten e parancsa: „Ne csinálj magadnak faragott képet!” (Kiv 20,3), tiltja-e a képek tiszteletét?

2129-2132
2141

Az Ószövetségben ez a parancsolat tiltotta az abszolút transzcendens Isten ábrázolását. Isten Fiának megtestesüléséből kiindulva azonban (amint ezt a II. Niceai Zsinat 787-ben: megfogalmazta) a szentképek keresztény tisztelete jogos, mert Isten emberré lett Fiának misztériumára alapszik, akiben a transzcendens Isten láthatóvá tette magát. A képeket nem imádjuk, hanem tiszteljük azt, akit ábrázolnak: Krisztust, a Szűzanyát, az angyalokat és a szenteket.

A MÁSODIK PARANCSOLAT:
ISTEN NEVÉT HIÁBA NE VEDD!

447. Hogyan tisztelhetjük Isten Nevének szentségét?

2142-2149
2160-2162

Isten Nevét úgy tiszteljük, hogy segítségül hívjuk, áldjuk, dicsérjük, dicsőítjük. Kerülni kell tehát az Isten Nevére való hivatkozást rossz tett igazolására, és minden méltatlan emlegetését, amilyen a káromlás, mely természete szerint súlyos bűn, az átkozódást és a hűtlenséget az Isten Nevében tett ígéretekben.

448. Miért tilos a hamis eskü?

2150-2151
2163-2164

Mert úgy idézi meg Istent, aki maga az igazság, mint a hazugság tanúját.

„Csak akkor esküdjél akár a Teremtőre, akár teremtményre, ha igazat mondasz, ha szükséges és tisztelettel teszed.” (Loyolai Szent Ignác)

449. Mi az esküszegés?

2152-2155

Az esküszegés azt jelenti, hogy valamit, amit nem akarunk megtenni, esküvel ígérünk, vagy nem tartjuk meg eskünket. Súlyos bűn Isten ellen, aki mindig hűséges ígéreteihez.

A HARMADIK PARANCSOLAT:
MEGEMLÉKEZZÉL ARRÓL, HOGY AZ ÜNNEPNAPOKAT
MEGSZENTELD!

450. Isten miért „áldotta meg a szombati napot és nyilvánította szentté”? (Kiv 20,11)

2168-2172
2189

Mert a szombati napon emlékezünk Isten megpihenésére a teremtés hetedik napján, Izrael szabadulására az egyiptomi rabszolgaságból és a szövetségre, amelyet Isten kötött a népével.

451. Milyen magatartást tanúsított Jézus a szombattal kapcsolatban?

2173

Jézus elismerte a szombat szentségét, és isteni tekintélyével hiteles magyarázatát adta: „A szombat van az emberért, és nem az ember a szombatért” (Mk 2,27).

452. A keresztények miért cserélték a szombatot vasárnapra?

2174-2176
2190-2191

Mert a vasárnap Krisztus föltámadásának napja. Mint „a hét első napja” (Mk 16,2), az első teremtésre utal; mint a szombatot követő „nyolcadik” nap a Krisztus föltámadásával megkezdődött új teremtést jelzi. Ezért lett a keresztények számára az első a napok és az ünnepek között: az Úr napja, amelyen Ő a Húsvétjával beteljesíti a zsidó szombat lelki igazságát és hirdeti az ember örök nyugalmát Istenben.

453. Hogyan szenteljük meg a vasárnapot?

2177-2185
2192-2193

A keresztények a vasárnapot és a többi parancsolt ünnepet úgy szentelik meg, hogy részt vesznek az Úr Eucharisztiájában, és tartózkodnak az olyan tevékenységektől, amelyek akadályoznák Isten tiszteletét, illetve megzavarnák az Úr napjának sajátos örömét, valamint a test és a lélek szükséges pihenését. Megengedettek a család szükségleteivel kapcsolatos tevékenységek és a fontos társadalmi szolgálatok, csak ne alakítsanak ki a vasárnap megszentelését, a családi életet és az egészséget károsító szokásokat.

454. Miért fontos a vasárnapnak, mint ünnepnapnak a polgári elismerése?

2186-2188
2194-2195

Azért, hogy mindenki megkapja a valós lehetőséget a szükséges pihenésre és szabadidőre, melyek lehetővé teszik a vallásos, családi, kulturális és társas élet ápolását; hogy legyen idő elmélkedésre, reflexióra, csöndre és tanulásra; hogy legyen alkalom jócselekedetekre, különösen a betegek és öregek javára.

MÁSODIK FEJEZET

„SZERESD FELEBARÁTODAT,
MINT ÖNMAGADAT!”

A NEGYEDIK PARANCSOLAT:
TISZTELD ATYÁDAT ÉS ANYÁDAT!

455. Mit parancsol a negyedik parancsolat?

2196-2200
2247-2248

Azt parancsolja, hogy tiszteljük és becsüljük szüleinket és mindazokat, akiket Isten a javunkra a saját tekintélyével fölruházott.

456. Milyen a család természete Isten terve szerint?

2201-2205
2249

Egy férfi és egy nő, akik házasságban egyesülnek, alkotnak egy családot gyermekeikkel együtt. A család intézményét Isten alkotta, és ő határozta meg alaptörvényeit. A házasság és a család a házastársak javára, gyermekek nemzésére és nevelésére van rendelve. Egy-egy család tagjai között elsődleges személyes kapcsolatok és felelősségek léteznek. Krisztusban a család családi Egyházzá lesz, mert a hit, a remény és a szeretet közössége.

457. Milyen helyet foglal el a család a társadalomban?

2207-2208

A család az emberi társadalom alapsejtje és megelőzi a közhatalom bármiféle elismerését. A családi elvek és értékek jelentik a társadalom életének alapját. A családi élet bevezet a társadalom életébe.

458. Milyen kötelességei vannak a társadalomnak a családdal szemben?

2209-2213
2250

A társadalomnak kötelessége támogatni és megerősíteni a házasságot és a családot, tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét is. A közhatalom viselőinek tisztelniük, oltalmazniuk és támogatniuk kell a házasság és a család igaz természetét, a közerkölcsöt, a szülők jogait és a család boldogulását.

459. Melyek a gyermekek kötelességei a szülőkkel szemben?

2214-2220
2251

A szülők iránt a gyermekek kötelesek tiszteletet (gyermeki jámborságot), megbecsülést, tanulékonyságot és engedelmességet tanúsítani, ezzel járulva hozzá – jó kapcsolatokat tartva a testvérekkel is – az egész családi élet harmóniájának és szentségének növekedéséhez. Valahányszor a szülők szükséghelyzetbe kerülnek betegség, megözvegyülés vagy öregség miatt, a felnőtt gyermekek kötelessége erkölcsi és anyagi segítséget nyújtani nekik.

460. Melyek a szülők kötelességei a gyermekekkel szemben?

2221-2231

Az isteni atyaság részeseiként a szülők gyermekeik első nevelői és első hithirdetői. Kötelességük úgy szeretni és tisztelni gyermekeiket, mint személyeket és Isten gyermekeit, s amennyire lehet, gondoskodniuk kell testi és lelki szükségleteikről; megfelelő iskolát kell választaniuk számukra, okos tanácsaikkal segíteniük kell őket a foglalkozás és az életállapot megválasztásban. Különleges küldetésük a gyermekek keresztény hitben való nevelése.

461. Hogyan nevelik a szülők gyermekeiket a keresztény hitre?

2252-2253

Elsősorban példával, imádsággal, családi katekézissel és az egyházi életben való részvétellel.

462. Mindenek fölött álló értéket jelentenek-e a családi kötelékek?

2232-2233

A családi kötelékek minden jelentőségük ellenére sem jelentenek abszolút értéket, mert a keresztény ember elsődleges hivatása, hogy szeretve kövesse Krisztust: „Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám” (Mt 10,37). A szülőknek örömmel kell támogatniuk gyermekeik Krisztus-követését bármilyen életállapotban, az Istennek szentelt életben, illetve a papi szolgálatban is.

463. Hogyan kell gyakorolni a hatalmat a polgári társadalom különböző területein?

2234-2237
2254

Mindig szolgálatként kell gyakorolni, tiszteletben tartva az ember alapvető jogait, az értékek jogos hierarchiáját, a törvényeket, az osztó igazságosságot és a szubszidiaritás elvét. Mindenkinek, aki hatalmat gyakorol, inkább a közösség, mint a saját javát kell keresnie, s döntéseiben az Istenről, az emberről és a világról megismert igazságokhoz kell igazodnia.

464. Melyek a polgárok kötelességei a polgári hatóságokkal szemben?

2238-2241
2255

Akik hatalom alatt állnak, azoknak feletteseiket Isten képviselőinek kell tekinteniük, tiszteletteljes együttműködést nyújtva nekik a köz- és társadalmi élet jó működése érdekében. Ez magában foglalja a haza szeretetét és szolgálatát, a szavazati jogot és kötelességet, a közteherviselést, az ország védelmét és az építő kritika jogát.

465. Az állampolgárnak mikor nem kell engedelmeskednie a polgári hatóságnak?

2242-2243
2256

Az állampolgár lelkiismeretben nem köteles engedelmeskedni, ha a polgári hatalom törvényei ellenkeznek az erkölcsi rend követelményeivel: „Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek” (ApCsel 5,29).

AZ ÖTÖDIK PARANCSOLAT:
NE ÖLJ!

466. Miért kell tisztelni az emberi életet?

2258-2262
2318-2320

Mert szent (sacrum = érinthetetlen). Az élet kezdetétől fogva Isten teremtő tevékenységének tárgya, és örökre különleges kapcsolatban marad Teremtőjével, egyetlen végső céljával. Senki sem ölhet meg közvetlenül ártatlan embert, mert az emberölés súlyosan ellenkezik a személy méltóságával és a Teremtő szentségével. „Az ártatlant és igazat ne öld meg” (Kiv 23,7).

467. Miért nem vét e törvény ellen a személy és társadalom törvényes védelme?

2263-2265

Mert a törvényes védelemmel az élethez való jogot és az élet védelmét választjuk mind önmagunk, mind mások esetében és nem a gyilkosságot. A törvényes védelem azok számára, akik felelősek mások életéért, súlyos kötelesség is lehet. Azonban nem szabad a szükségesnél nagyobb mértékű erőt alkalmazni.

468. Mire való a büntetés?

2266

A törvényes közhatalom által kirótt büntetésnek az a célja, hogy a bűn által megbontott rendet helyreállítsa, megvédje a közrendet és a személyek biztonságát, és segítse a vétkest a javulásban.

469. Milyen büntetéseket lehet kiszabni?

2267

A kirótt büntetésnek arányban kell állnia az elkövetett bűnténnyel. Ma a lehetőségek következtében, melyekkel az állam rendelkezik a bűntények visszaszorítására a vétkesek ártalmatlanná tételével, a halálbüntetés feltétlenül szükséges esetei „már nagyon ritkák, ha még egyáltalán alkalmazzák” (Evangelium vitae). Amikor az életet megkímélő eszközök elegendőek, a tekintélynek ezekhez kell folyamodnia, mert jobban megfelelnek a közjó konkrét feltételeinek, az emberi személy méltóságának, és nem fosztják meg végleg a vétkest a javulás lehetőségétől.

470. Mit tilt az ötödik parancsolat?

2268-2283
2321-2326

Az ötödik parancsolat, mint az erkölcsi törvénnyel súlyosan ellenkezőket, tiltja a következőket:

471. Milyen orvosi beavatkozások megengedettek, amikor már közeli a halál?

2278-2279

A gyógyítást, melyre rendes körülmények között a betegnek szüksége van, törvényesen nem szabad megszakítani. Ellenben törvényes a fájdalomcsillapítók használata, melyek nem a halálra irányulnak és a lemondás „a túlbuzgó gyógyításról”, azaz az aránytalan és pozitív kimenetel reménye nélküli orvosi eljárások alkalmazásáról.

472. Miért kell védenie a társadalomnak minden magzatot?

2273-2274

A polgári társadalomnak és törvényhozásának alapvető alkotóeleme, hogy minden emberi egyednek elidegeníthetetlen joga van az élethez a fogantatásától kezdve. Amikor az állam nem mindenki – különösen a leggyöngébbek, köztük a magzatok – jogainak szolgálatába állítja erőit, magának a jogállamnak az alapjai kerülnek veszélybe.

473. Hogyan lehet elkerülni a botrányt?

2284-2287

A botrányt, ami mások bűnre vezetését jelenti, a személy lelkének és testének tiszteletével lehet elkerülni. Ha valaki szándékosan visz másokat súlyos bűnbe, önmaga ezzel súlyos bűnt követ el.

474. Milyen kötelességeink vannak a testünkkel szemben?

2288-2291

Értelmesen gondoskodnunk kell önmagunk és mások testi egészségéről, de kerülni kell a testkultuszt és minden túlzást. Emellett tiltott a kábítószerek használata, melyek súlyosan károsítják az egészséget és az emberi életet, valamint az étellel, alkohollal, dohánnyal és gyógyszerekkel való visszaélés.

475. Erkölcsileg mikor megengedettek a személyekkel vagy csoportokkal végzett tudományos, orvosi és pszichológiai kísérletek?

2292-2295

Erkölcsileg akkor megengedettek, ha a személy és a társadalom integrális javának szolgálatára vannak, és nem kockáztatják a benne résztvevők, megfelelően informált és beleegyezésüket adó személyek életét, illetve testi és lelki épségét.

476. Megengedett-e szervek átültetése, illetve a szervek halál előtti és utáni odaajándékozása?

2296

A szervátültetés erkölcsileg akkor elfogadható, ha a donor beleegyezik és nem jár szélsőséges kockázatokkal számára. A szervek halál utáni elajándékozásának nemes gesztusához teljesen meg kell bizonyosodni a donor valóságos haláláról.

477. Mely cselekmények ellenkeznek a személy testi épségének tiszteletével?

2297-2298

A következők: az emberrablás, a jogtalan fogvatartás, a terrorizmus, a kínzás, az erőszak és a közvetlen sterilizáció. Az amputáció és a csonkítás erkölcsileg csak akkor megengedett, ha az illető személy gyógyításához feltétlenül szükséges.

478. Milyen gondoskodást igényelnek a haldoklók?

2299

A haldoklóknak joguk van ahhoz, hogy méltósággal éljék át földi életük utolsó perceit, mindenekelőtt az imádság és a szentségek támogatásával, melyek fölkészítenek az élő Istennel való találkozásra.

479. Hogyan kell bánni a halott testével?

2300-2301

Az elhunytak testével tisztelettel és szeretettel kell bánni. Hamvasztásuk megengedett, ha a végrehajtásával nem a test föltámadásába vetett hitet kérdőjelezik meg.

480. A béke tekintetében mit vár el az Úr mindenkitől?

2302-2303

Az Úr, aki azt hirdeti, hogy „boldogok a békességszerzők” (Mt 5,9), megkívánja a szív békéjét, s ezzel szemben kárhoztatja az erkölcstelen haragot, amely az elszenvedett bántás miatti bosszú vágya, és a gyűlöletet, mely rosszat akar a másiknak. Ha e magatartások szándékosak és jelentős tárgyuk van, súlyos bűnök a szeretet ellen.

481. Mit jelent a béke a világban?

2304-2305

A világban a béke, mely szükséges az emberi élet tiszteletéhez és kibontakozásához, nem egyszerűen a háború hiánya vagy a szembenálló erők egyensúlya, hanem „a rend nyugalma” (Szent Ágoston), „az igazságosság gyümölcse” (Iz 32,17) és a szeretet hatása. A földi béke Krisztus békéjének képe és gyümölcse.

482. Mit követel a világ békéje?

2304
2307-2308

Megköveteli a méltányos elosztást és a személyek javainak védelmét, a szabad kommunikációt az emberek között, a személyek és a népek méltóságának tiszteletét, az igazságosság és a testvériség fáradhatatlan gyakorlását.

483. Erkölcsileg mikor megengedett a katonai erő alkalmazása?

2307-2310

A katonai erő alkalmazása erkölcsileg a következő feltételek egyidejű jelenléte esetén igazolt: tartós és súlyos kár elszenvedése; minden békés megoldási lehetőség hatástalansága; a siker megalapozott lehetősége; nagyobb rosszak megelőzése, figyelembe véve a mai pusztító eszközök erejét.

484. Háború veszélye esetén kire tartozik e feltételek mérlegelése?

2309

A kormányok okos ítéletére tartozik, melyeket az a jog is megillet, hogy az állampolgárokat a nemzet védelmére kötelezzék, tiszteletben tartva a személy lelkiismereti tiltakozásának jogát, hogy az emberi közösség szolgálatának más formáját válassza.

485. Háború esetén mire kötelez az erkölcsi törvény?

2312-2314
2328

Az erkölcsi törvény mindig érvényben marad, háború esetén is. Megköveteli, hogy emberségesen bánjanak a nemharcolókkal, a sebesült katonákkal és a foglyokkal. A nemzetek jogával ellentétes szándékos cselekmények és az arra kötelező parancsok olyan bűntények, melyek alól a vak engedelmesség nem ment föl. El kell ítélni a tömegpusztítást, a népirtást, az etnikai kisebbség kiirtását, melyek a legsúlyosabb bűnök közé tartoznak: erkölcsi kötelesség szembeszállni azzal, aki valakinek ilyen parancsot ad.

486. Mit kell tenni a háború elkerülése érdekében?

2315-2317
2327-2330

Minden értelmesen lehetséges dolgot meg kell tenni a háború elkerülése érdekében az általa okozott károk és jogtalanságok miatt. El kell kerülni a fegyverek törvényes hatalom által kellően nem szabályozott kereskedelmét és fölhalmozását; főként a gazdasági és társadalmi igazságtalanságokat; az etnikai és vallási diszkriminációkat; az irigységet, a bizalmatlanságot, a gőgöt és a bosszúállás szellemét. Mindezek és egyéb rendetlenségek kiküszöbölése segít a béke építésében és a háború elkerülésében.

A HATODIK PARANCSOLAT:
NE TÖRJ HÁZASSÁGOT!

487. Mi a feladata a személynek nemiségével kapcsolatban?

2331-2336
2392-2393

Isten teremtette az embert férfinak és nőnek, egyforma személyi méltósággal, és beléjük írta a szerelem és a közösség hivatását. Mindenkinek egyenként feladata elfogadni a saját nemi identitását, megismerve sajátosságait, komplementaritását és jelentőségét az egész személy számára.

488. Mi a tisztaság (castitas)?

2337-2338

A tisztaság a szexualitás pozitív beépítése a személyiségbe. A szexualitás akkor válik igazán emberivé, amikor a kellő módon épül be a személy és személy kapcsolatába. A tisztaság erkölcsi erény, Isten ajándéka, kegyelem, a Lélek egyik gyümölcse.

489. Mit foglal magába a tisztaság erénye?

2339-2341

Magában foglalja az önuralom megszerzését, mint az ember önmaga odaajándékozására irányuló szabadságának kifejezését. E célból a fejlődés szakaszainak megfelelő, integrális és folyamatos nevelésre van szükség.

490. Mely eszközök segítenek tisztán élni?

2340-2347

Számos eszköz áll rendelkezésünkre: Isten kegyelme, a szentségek segítsége, az imádság, az önismeret, a különböző helyzeteknek megfelelő aszkézis gyakorlása, az erkölcsi erények gyakorlása, különösen a mértékletességé, mely a szenvedélyeket az értelem irányítása alá rendezi.

491. Miként hivatott mindenki a tisztaságra?

2348-2350
2394

Krisztust, a tisztaság mintaképét követve valamennyien arra vagyunk hivatottak, hogy saját állapotunknak megfelelően tisztán éljünk: egyesek a szüzességben vagy a fölszentelt cölibátusban élnek, hogy kiemelkedő módon, könnyebben adhassák oda magukat Istennek, osztatlan szívvel; mások a házasságban élik a házastársi tisztaságot; a nem házasok az önmegtartóztatásban gyakorolják a tisztaságot.

492. Melyek a tisztaság elleni főbb bűnök?

2351-2359
2396

Súlyos bűnök a tisztaság ellen, mindegyik saját tárgya természetének megfelelően: a házasságtörés, a maszturbáció, a paráznaság, a pornográfia, a prostitúció, az erőszak, a homoszexuális cselekedetek. Ezek a bűnök mind a bujaság víciumának megnyilvánulásai. Amennyiben kiskorúakkal követik el, e cselekmények még súlyosabb merényletek testi és erkölcsi épségük ellen.

493. Miért tiltja a hatodik parancsolat az összes, tisztaság elleni bűnöket akkor is, ha így fogalmaz: „Ne törj házasságot?”

2336

Jóllehet a Tízparancsolat bibliai szövegében azt olvassuk, hogy „Ne törj házasságot” (Kiv 20,14), az Egyház hagyománya átfogóan követi az Ó- és Újszövetség erkölcsi tanítását, és a hatodik parancsolatot az összes tisztaság elleni bűnök összefoglalásaként tekinti.

494. Milyen feladatai vannak a polgári hatóságoknak a tisztasággal kapcsolatban?

2354

A polgári hatóságoknak, amennyiben kötelesek előmozdítani az emberi személy méltóságának tiszteletét, hozzá kell járulniuk a tisztaságot támogató környezet megteremtéséhez úgy is, hogy megfelelő törvényekkel akadályozzák a tisztaságot sértő fentebb felsorolt bűnöket, hogy megvédjék elsősorban a kiskorúakat és a gyengébbeket.

495. Melyek a házastársi szeretet értékei, melyekre a szexualitás rendeltetett?

2360-2361
2397-2398

A házastársi szerelem javai, melyeket a megkereszteltek esetében a Házasság szentsége megszentel, a következők: egység, hűség, fölbonthatatlanság és nyitottság a termékenységre.

496. Mit jelent a házastársi aktus?

2362-2367

A házastársi aktusnak kettős jelentése van: egyesítő (a házastársak kölcsönös ajándékozása) és életadó (nyitottság az élet továbbadására). Senki sem szakíthatja szét, ezek egyikét vagy másikát kizárva, azt az elválaszthatatlan összetartozást, melyet Isten akart a házastársi aktus két jelentése között.

497. Mikor erkölcsös a születésszabályozás?

2368-2369
2399

A születésszabályozás, mely a felelős atyaság és anyaság egyik szempontja, objektíven akkor egyezik az erkölcsiséggel, amikor a házastársak külső kényszer nélkül, nem önzésből, hanem komoly megfontolással és az erkölcsiség objektív kritériumaival megegyező módszerekkel, azaz periodikus megtartóztatással és a terméketlen periódusok fölhasználásával gyakorolják.

498. Melyek a születésszabályozás erkölcstelen eszközei?

2370-2372

Belsőleg erkölcstelen minden cselekedet – mint például a közvetlen sterilizáció vagy a fogamzásgátlás –, amelyet vagy a házastársi aktusra készülve, annak folyamán, vagy annak természetes következményei kibontakozása közben célként vagy eszközként azért végeznek, hogy megakadályozzák az élet továbbadását.

499. Miért erkölcstelen az inszemináció és a mesterséges megtermékenyítés?

2373-2377

Azért erkölcstelenek, mert az élet továbbadását elszakítják attól az aktustól, mellyel a házastársak kölcsönösen önmagukat ajándékozzák, és így az emberi személy eredetét és rendeltetését a technika uralma alá helyezik. Továbbá az inszemináció és a heterológ megtermékenyítés azzal, hogy olyan technikát alkalmaznak, amely egy harmadik személyt von be a házastársak közé, sértik a gyermek jogát ahhoz, hogy egy általa ismert apától és anyától szülessék, akiket házasság köt egymásho,z és kizárólagos joguk van ahhoz, hogy csak egymás által váljanak szülővé.

500. Miként kell tekinteni a gyermekre?

2378

A gyermek Isten ajándéka, a házasság legnagyobb ajándéka. Nem létezik az a jog, hogy gyermeke legyen valakinek („a gyermek bármi áron kell”). Ellenben létezik a gyermek joga arra, hogy szülei házastársi aktusának legyen a gyümölcse, és az a jog is, hogy fogantatása pillanatától személyként tiszteljék.

501. Mit tehetnek a gyermektelen házastársak?

2379

Amikor a házastársak nem kapják meg a gyermek ajándékát, miután kimerítették a törvényes orvosi lehetőségeket, megmutathatják nagylelkűségüket gyámság és örökbefogadás vállalásával vagy a felebaráti szeretet komoly gyakorlásával. Ezáltal lelki termékenységet valósítanak meg.

502. Mely cselekmények sértik a házasság méltóságát?

2380-2391
2400

A következők: a házasságtörés, a válás, a többnejűség, a vérfertőzés, a szabad kapcsolatok (együttélés, konkubinátus), a házasságot megelőző vagy azon kívüli nemi aktus.

A HETEDIK PARANCSOLAT:
NE LOPJ!

503. Mit tartalmaz a hetedik parancsolat?

2401-2402

A hetedik parancsolat tartalmazza a javak egyetemes rendeltetését, elosztását és magántulajdonát; a személyek és javaik, valamint az egész teremtés épségének a tiszteletét. Az Egyház e parancsolatra építi szociális tanítását is, mely magában foglalja a gazdasági tevékenység, a társadalmi és politikai élet szabályait, a munkához való jogot és a munkára való kötelezettséget, a nemzetek közötti igazságosságot és szolidaritást, és a szegények szeretetét.

504. Milyen feltételek mellett van az embernek joga a magántulajdonhoz?

2403

A magántulajdonhoz való jog föltételezi, hogy azt jogosan szerezték vagy kapták. Elsőbbsége van a javak egyetemes rendeltetésének, amennyiben az összes emberek alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek.

505. Mi a magántulajdon rendeltetése?

2404-2406

A magántulajdon célja az, hogy biztosítsa az egyes személyek szabadságát és méltóságát, azáltal, hogy segíti mindazok alapvető szükségleteinek kielégítését, akikért felelősek vagyunk, és másokét, akik szükséghelyzetben vannak.

506. Mit parancsol a hetedik parancsolat?

2407
2450-2451

A hetedik parancsolat előírja mások javainak tiszteletét, az igazságosság, a szeretet, a mértéktartás és a szolidaritás gyakorlása által. Részleteiben megköveteli az adott ígéretek és a megkötött szerződések megtartását; az elkövetett jogtalanságok orvoslását és az okozott kár megtérítését; a teremtés épségének tiszteletben tartását az univerzumban található ásványi, növényi és állati erőforrások okos és mértéktartó használatával, különös tekintettel a kihalással fenyegetett fajokra.

507. Hogyan kell viselkednie az embernek az állatokkal szemben?

2416-2418
2457

Az embernek az állatokkal, mint Isten teremtményeivel jóakarattal kell bánnia, elkerülve mind a túlzott szeretetet, mind meggondolatlan felhasználásukat, elsősorban az értelmes határokon túli és az állatoknak hasztalanul fájdalmat okozó tudományos kísérletekben.

508. Mit tilt a hetedik parancsolat?

2408-2413
2453-2455

A hetedik parancsolat elsősorban a lopást tiltja, mely mások javainak elvétele a tulajdonos ésszerű akarata ellenére. Ez valósul meg az igazságtalan bérek fizetésekor, a javak értékével való spekulációban, mellyel mások kárára húznak hasznot, s a megegyezések és szerződések meg nem tartásában is. Tiltja továbbá a pénzügyi vagy kereskedelmi csalásokat, a szándékos károkozást a magán- vagy köztulajdonban. Tiltja az uzsorát, a korrupciót, a közjavak magáncélra történő használatát, a vétkesen rosszul végzett munkát, a tékozlást.

509. Mit tartalmaz az Egyház szociális tanítása?

2419-2423

Az Egyház szociális tanítása – mint az emberi személy méltósága és szociális dimenziója evangéliumi igazságának szerves fejleménye – a reflexióhoz szükséges alapelveket tartalmaz, az ítéletalkotáshoz kritériumokat fogalmaz meg, s cselekvési szabályokat és irányulásokat javasol.

510. Mikor avatkozik be az Egyház szociális kérdésekbe?

2420
2458

Az Egyház, azáltal, hogy erkölcsi ítéletet mond, akkor avatkozik be gazdasági és szociális kérdésekbe, amikor az emberi személy alapvető jogai, a közjó és a lelkek üdvössége azt megköveteli.

511. Hogyan kell élni a társadalmi és gazdasági életet?

2459

Saját módszereivel az erkölcsi rend keretein belül, a teljes ember és az egész emberi közösség szolgálatában, tiszteletben tartva a szociális igazságosságot. Szerzőjének, központjának és céljának az embert kell tekinteni.

512. Mi ellenkezik az Egyház szociális tanításával?

2424-2425

Az Egyház szociális tanításával ellenkeznek azok a gazdasági és társadalmi rendszerek, melyek föláldozzák a személyek alapvető jogait, vagy a profitot tekintik kizárólagos törvényüknek és végső céljuknak. Ezért az Egyház elutasítja a modern időkben a „kommunizmushoz” vagy a „szocializmus” ateista és totalitárius formáihoz kapcsolódó ideológiákat. Továbbá elutasítja a „kapitalizmus” gyakorlatában az individualizmust és a piac törvényének az emberi munkával szembeni abszolút elsőbbségét.

513. Mi a munka jelentősége az ember számára?

2426-2428
2460-2461

A munka az ember számára kötelesség és jog, mely által együttműködik a teremtő Istennel. Hivatásszerűen és szakértelemmel dolgozva ugyanis a személy megvalósítja a természetébe írt képességeket, fölemeli a Teremtő ajándékait és a kapott talentumokat, fenntartja önmagát és családtagjait, szolgálja az emberi közösséget. Emellett Isten kegyelmével a munka a megszentelés és a Krisztussal való együttműködés eszköze lehet a többiek üdvösségére.

514. Milyen munkához van joga minden embernek?

2429
2433-2434

Mindenki számára biztosítani kell a biztos és tisztességes munka lehetőségét igazságtalan diszkriminációk nélkül, tiszteletben tartva a gazdasági kezdeményezés szabadságát és a méltányos fizetést.

515. Milyen felelőssége van az államnak a munkával kapcsolatban?

2431

Az állam feladata, hogy gondoskodjék a tulajdon és az egyéni szabadság feltételeinek biztosításáról, továbbá a stabil fizetőeszközről és a hatékony közszolgálatról; hogy felügyelje és irányítsa az emberi jogok gyakorlását a gazdasági szektorban. A körülményeknek megfelelően a társadalomnak segítenie kell a polgárokat abban, hogy munkát találjanak.

516. Mi a feladata a vállalatvezetőknek?

2432

A vállalatvezetők felelősek tevékenységeik gazdasági és ökológiai eredményeiért. Tekintettel kell lenniük a személyek javára, s nem csak a profit növelésére, ámbár a profitra szükség van a beruházások, a vállalat jövője, a foglalkoztatottság és a gazdasági élet normális menete szempontjából.

517. Milyen kötelességei vannak a munkásoknak?

2435

Munkájukat lelkiismeretesen, szakértelemmel és odaadással kell végezniük, s az esetleg fölmerülő nézeteltéréseket dialógussal kell megoldaniuk. Az erőszakmentes sztrájkhoz folyamodás erkölcsileg akkor megengedett, amikor szükséges eszköznek tűnik egy arányos előny eléréséhez, figyelembe véve a közjót.

518. Hogyan kell megvalósítani a nemzetek közötti igazságosságot és szolidaritást?

2437-2441

Nemzetközi szinten az összes nemzeteknek és intézményeknek a szolidaritás és a szubszidiaritás szellemében kell tevékenykedniük a nyomor, az erőforrások és a gazdasági eszközök egyenlőtlensége, a gazdasági és szociális igazságtalanságok, a személyek kizsákmányolása, a szegény országok adóssághalmozása, a kevésbé fejlett országok fejlődését akadályozó gonosz mechanizmusok megszüntetése vagy legalább csökkentése érdekében.

519. A keresztények hogyan vesznek részt a politikai és társadalmi életben?

2442

A világi hívők közvetlenül kapcsolódnak be a politikai és társadalmi életbe, amikor keresztény lélekkel hatják át a mulandó dolgokat és mindenkivel együttműködnek, mint az evangélium hiteles tanúi és a béke és az igazságosság munkásai.

520. Mi indít a szegények szeretetére?

2443-2449
2462-2463

A szegények iránti szeretetre a boldogságok evangéliuma és Jézus példája indít, aki oly nagy figyelemmel volt a szegények iránt. Jézus mondta: „Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek” (Mt 25,40). A szegények iránti szeretet abban valósul meg, hogy törődünk anyagi szegénységükkel és elkötelezetten harcolunk a kulturális, erkölcsi és vallási szegénység számos formája ellen is. Az irgalmasság testi és lelki cselekedetei s a századok során alapított sok jótékonysági intézmény tanúja annak a szegények iránti kiemelt szeretetnek, mely jellemző Jézus tanítványaira.

A NYOLCADIK PARANCSOLAT:
NE SZÓLJ HAMIS TANÚSÁGOT!

521. Mire van kötelezve az ember az igazsággal kapcsolatban?

2464-2470
2504

Minden személy arra hivatott, hogy cselekvésében és beszédében őszinte és igazmondó legyen. Mindenkinek kötelessége keresni az igazságot és hozzá ragaszkodni, úgy, hogy egész életét az igazság követelményei szerint rendezi. Jézus Krisztusban teljesen megmutatkozott Isten igazsága: Ő az Igazság. Aki Őt követi, az igazság Lelkében él és elkerüli a kétszínűséget, a színlelést és a képmutatást.

522. Hogyan lehet tanúságot tenni az igazságról?

2471-2474
2505-2506

A kereszténynek nyilvános és magánélete minden területén tanúságot kell tennie az evangéliumi igazságról, szükség esetén tulajdon élete föláldozása árán is. A vértanúság a hit igazsága mellett tett legnagyobb tanúságtétel.

523. Mit tilt a nyolcadik parancsolat?

2475-2487
2507-2509

A nyolcadik parancsolat tiltja:

Az igazság ellen elkövetett bűnöket jóvá kell tenni, ha másoknak kárt okoztak.

524. Mit követel a nyolcadik parancsolat?

2488-2492
2510-2511

A nyolcadik parancsolat megköveteli az igazságnak a szeretet tapintatával kísért tiszteletét: a kommunikációban és az információban, melyeknek tekintettel kell lenniük a személyes és közjóra, a magánélet védelmére és a botrány veszedelmére; a hivatali titkok megtartásában, melyeket mindig meg kell tartani, kivéve a súlyos és arányos rendkívüli eseteket. Ugyanígy megkívánja a mások által titokként rábízottak megőrzését.

525. Hogyan kell használni a tömegtájékoztató eszközöket?

2493-2499
2512

A tömegtájékoztató eszközök által adott információnak a közjót kell szolgálnia, és tartalma szerint igaznak, s az igazságosság és szeretet figyelembevételével teljesnek is kell lennie. Kifejezésmódjának megfelelőnek és tisztességesnek kell lennie, kényesen ügyelve az erkölcsi törvényekre, a törvényes jogokra és a személy méltóságára.

526. Milyen kapcsolat van az igazság, a szépség és a szakrális művészet között?

2500-2503
2513

Az igazság önmagától szép. Magában hordozza a lelki szépség ragyogását. Az igazságnak a szavakon túl is sok kifejezési formája van, különösen a művészi alkotások, melyek az Istentől kapott talentum és az emberi erőfeszítés gyümölcsei. A szent művészetnek, hogy igaz és szép legyen, meg kell mutatnia, és dicsőítenie kell Istennek Krisztusban megjelent misztériumát, és el kell vezetnie Istennek, a Teremtőnek és Üdvözítőnek, az Igazság és a Szeretet végtelen Szépségének imádására és szeretetére.

A KILENCEDIK PARANCSOLAT:
MÁS FELESÉGÉT NE KÍVÁND!

527. Mit követel a kilencedik parancsolat?

2514-2516
2528-2530

A kilencedik parancsolat megköveteli a bűnös testi kívánságok legyőzését gondolatokban és vágyakban. Az ilyen kívánságok elleni küzdelem a szív megtisztulása és a mértékletesség erényének gyakorlása által történik.

528. Mit tilt a kilencedik parancsolat?

2517-2519
2531-2532

A kilencedik parancsolat tiltja a hatodik parancsolat által tiltott cselekedetekre irányuló gondolatok és vágyak ápolását.

529. Hogyan lehet elérni a szív tisztaságát?

2520

A megkeresztelt ember a szív tisztaságára Isten kegyelmével és a rendetlen vágyak ellen harcolva a tisztaság erénye és ajándéka, a szándék tisztasága, a külső és belső látás tisztasága, az érzelmek és a képzelet megfegyelmezése és az imádság által juthat el.

530. Miket követel még a tisztaság (puritas)?

2521-2527
2533

A tisztaság igényli a szemérmességet, mely őrizve a személy intimitását, kifejezi a tisztaság finomságát, szabályozza a tekintetet és a gesztusokat a személyek és közösségük méltóságának megfelelően. Megszabadít a széles körben elterjedt erotizmustól, és távol tart mindattól, ami a beteges kíváncsiságot táplálja. Megkívánja a társadalmi környezet megtisztítását is állandó küzdelemmel az erkölcsi lazaság ellen, mely az emberi szabadság téves felfogásán alapul.

A TIZEDIK PARANCSOLAT:
MÁSOK JAVAIT NE KÍVÁND!

531. Mit követel és mit tilt a tizedik parancsolat?

2534-2540
2551-2554

Ez a parancsolat kiegészíti az előzőt és a tisztelet belső magatartását követeli mások tulajdonával szemben. Tiltja a fösvénységet, mások javainak rendetlen megkívánását és az irigységet, mely a mások javai miatti szomorúságban és az annak eltulajdonítására irányuló rendetlen vágyban jelentkezik.

532. Mit kíván Jézus a szív szegénységével?

2544-2547
2556

Jézus azt kívánja a tanítványaitól, hogy Őt mindennél és mindenkinél többre becsüljék. A gazdagságtól való elszakadás – az evangéliumi szegénység szellemében – és a ráhagyatkozás az isteni Gondviselésre, mely megszabadít a holnapért való aggódástól, előkészítenek arra a boldogságra, mely a lelki szegényeké, „mert övék a mennyek országa” (Mt 5,3).

533. Mi az ember legnagyobb vágya?

2548-2550
2557

Az ember legnagyobb vágya az, hogy láthassa Istent. Ez egész létének a kiáltása: „Látni akarom Istent!” Az ember igazi és teljes boldogsága Annak látásában és boldogságában valósul meg, aki őt szeretetre teremtette és a maga végtelen szeretetében magához vonja.

„Aki látja Istent, elérte mindazt a jót, ami egyáltalán elgondolható.” (Nüsszai Szent Gergely)