HARMADIK RÉSZ
ÉLET KRISZTUSBAN

ELSŐ SZAKASZ
AZ EMBER HIVATÁSA:
ÉLET A SZENTLÉLEKBEN

357. Hogyan kapcsolódik a keresztény erkölcs a hithez és a szentségekhez?

1691-1698

Amit a hitvallásban megvallunk, azt közvetítik a szentségek. A szentségek révén ugyanis a hívők megkapják Krisztus kegyelmét és a Szentlélek ajándékait, melyek képessé teszik őket arra, hogy Isten fiainak új életét éljék, Krisztusban, akit hittel fogadtak be.

„Ismerd fel, ó, keresztény ember, méltóságodat!” (Nagy Szent Leó)

ELSŐ FEJEZET

AZ EMBERI SZEMÉLY MÉLTÓSÁGA

AZ EMBER ISTEN KÉPMÁSA

358. Miben gyökerezik az emberi méltóság?

1699-1715

Az emberi személy méltósága abban gyökerezik, hogy Isten képére és hasonlatosságára van teremtve. A szellemi és halhatatlan lélekkel, értelemmel és szabad akarattal felruházott emberi személy rendeltetése Isten, aki testestül-lelkestül örök boldogságra hívta meg.

A BOLDOGSÁGRA SZÓLÓ MEGHÍVÁSUNK

359. Hogyan érheti el az ember a boldogságot?

1716

Az ember a boldogságát Krisztus kegyelmének erejével érheti el, ami az isteni élet részesévé teszi őt. Krisztus az evangéliumban megmutatja övéinek az utat, mely a vég nélküli boldogságra vezet: a Boldogságokat. De Krisztus kegyelme működik mindenki másban is, aki a helyes lelkiismeretet követve keresi és szereti az igazat és a jót, és kerüli a rosszat.

360. Miért fontosak számunkra a Boldogságok?

1716-1717
1725-1726

A Boldogságok Jézus tanításának középpontjában állnak, megismétlik és tökéletessé teszik Isten ígéreteit, melyeket Ábrahámtól kezdve adott. Megrajzolják magának Jézusnak az arcát is, meghatározzák az igazán keresztény életet és föltárják az embernek cselekedetei végső célját: az örök boldogságot.

361. Milyen kapcsolatban vannak a Boldogságok az ember boldogság utáni vágyával?

1718-1719

Megfelelnek annak a velünk született boldogságvágynak, amelyet Isten ültetett az emberi szívbe, hogy magához vonja, s amelyet egyedül Ő tud beteljesíteni.

362. Mi az örök boldogság?

1720-1724
1727-1729

Isten látása az örök életben, ahol teljesen „részesei leszünk az isteni természetnek” (2Pt 1,4), Krisztus dicsőségének és a szentháromságos élet örömének. Ez a boldogság felülmúlja az emberi képességeket, Isten ingyenes és természetfölötti ajándéka éppúgy, mint a kegyelem, amely a boldogságra vezet. Az ígért boldogság a földi javakkal kapcsolatban erkölcsi döntések elé állít minket és arra késztet, hogy Istent mindennél jobban szeressük.

AZ EMBER SZABADSÁGA

363. Mi a szabadság?

1730-1733
1743-1744

Istentől az embernek adott hatalom arra, hogy cselekedjen vagy ne cselekedjen, ezt vagy azt tegye, s ezáltal önként megfontolt cselekedeteket hajtson végre. A szabadság jellemzi a sajátosan emberi cselekedeteket. Minél inkább teszi valaki a jót, annál szabadabbá válik. A szabadság akkor éri el a maga tökéletességét, amikor Istenre, a legfőbb Jóra és a mi Boldogságunkra irányul. A szabadság azonban magában foglalja a jó és a rossz közötti választás lehetőségét is. A rossz választása visszaélés a szabadsággal és a bűn rabszolgájává teszi az embert.

364. Milyen kapcsolat van a szabadság és a felelősség között?

1734-1737
1745-1746

A szabadság felelőssé teszi az embert a cselekedeteiért oly mértékben, amennyire szándékoltak a cselekedetek. Egy cselekedet beszámíthatóságát és az érte való felelősséget csökkentheti, olykor meg is szüntetheti a tudatlanság, a figyelmetlenség, az elszenvedett erőszak, a félelem, az indulatok és a megszokás.

365. Miért van minden embernek joga a szabadság gyakorlásához?

1738
1747

A szabadság gyakorlásának joga minden ember sajátja, amennyiben elválaszthatatlan az ember személyi méltóságától. Ezért e jogot mindig tiszteletben kell tartani, főként erkölcsi és vallási téren, és polgárilag a közjó és a helyes közrend határai között tisztelni és védeni kell.

366. Hogyan illeszkedik az emberi szabadság az üdvösség rendjébe?

1739-1742
1748

Szabadságunk az első bűn következtében meggyengült. E gyengeséget tovább fokozzák a többi bűnök. De Krisztus „megszabadított minket, hogy szabadok legyünk” (Gal 5,1). A Szentlélek a maga kegyelmével elvezet a lelki szabadságra, hogy szabad munkatársaivá tegyen minket az Egyházban és a világban.

367. Melyek az emberi cselekedetek erkölcsiségének forrásai?

1749-1754
1757-1758

Az emberi cselekedet erkölcsisége három forrásból ered: a cselekedet tárgyából, azaz a valós vagy látszólagos jóból; a cselekvő személy szándékából, azaz a célból, amelynek elérésére cselekszik; és a cselekedet körülményeiből, beleértve a következményeket is.

368. Mikor jó erkölcsileg egy cselekedet?

1755-1756
1759-1760

Egy cselekedet erkölcsileg akkor jó, ha tárgya, célja és körülményei egyidejűleg jók. – A választott tárgy önmagában rosszá teheti a cselekedetet akkor is, ha a szándék jó. Nem szabad rosszat tenni azért, mert jó származik belőle. – A rossz cél megronthatja a cselekedetet akkor is, ha a tárgy önmagában jó. Ellenben a jó cél nem tesz jóvá olyan cselekedetet, amelynek tárgya önmagában rossz, amennyiben a cél nem szentesíti az eszközt. – A körülmények csökkenthetik vagy növelhetik a cselekvő felelősségét, de nem változtathatják meg a cselekedet erkölcsi minőségét, azaz soha nem tehetnek jóvá egy önmagában rossz cselekedetet.

369. Vannak-e mindig tiltott cselekedetek?

1756
1761

Vannak cselekedetek, melyeket a tárgyuk miatt soha nem szabad választani (pl. káromkodás, gyilkosság, házasságtörés). Megtételük az akarat rendetlenségét, azaz erkölcsi rosszat okoz, melyet nem lehet igazolni azokra a javakra való hivatkozással, amelyek esetleg származhatnak belőlük.

A SZENVEDÉLYEK ERKÖLCSISÉGE

370. Mik a szenvedélyek?

1762-1766
1771-1772

A szenvedélyek, érzelmek, indulatok, érzéki megmozdulások – az ember lelki életének természetes összetevői –, melyek cselekvésre vagy tétlenségre késztetnek egy jónak vagy rossznak felfogott tárggyal kapcsolatban. A fő szenvedélyek a szeretet és a gyűlölet, a vágy és a félelem, az öröm és a szomorúság, és a düh. A legfőbb szenvedély a szeretet, melyet a jó vonzása vált ki. Nem tudunk mást szeretni, csak a jót, amely valóban az, vagy legalább annak látszik.

371. Erkölcsileg jók-e vagy rosszak a szenvedélyek?

1767-1770
1773-1775

A szenvedélyek, mint érzéki megmozdulások önmagukban közömbösek, sem jók, sem rosszak; jók, ha jó cselekedetre indítanak, rosszak, ha rossz cselekedetre késztetnek. Lehetnek részei az erényeknek, de átfordulhatnak rossz szokásokká (víciumokká) is.

AZ ERKÖLCSI LELKIISMERET

372. Mi az erkölcsi lelkiismeret?

1776-1780
1795-1797

Az erkölcsi lelkiismeret a személy bensőjében az értelem ítélete, mely a megfelelő pillanatban a jó megtételére és a rossz elkerülésére kötelezi az embert. Ennek következtében az emberi személy felfogja egy megteendő vagy már elkövetett cselekedet erkölcsi minőségét és felelőssé válik érte. Ha az ember odahallgat az erkölcsi lelkiismeretre, okosan meghallhatja a hozzá szóló Isten szavát.

373. Mit foglal magában a személy méltósága az erkölcsi lelkiismerettel kapcsolatban?

1780-1782
1798

Az emberi személy méltósága magában foglalja az erkölcsi lelkiismeret helyességét, ti. azt, hogy összhangban van azzal, ami az isteni törvény és az értelem szerint jó és igazságos. Ugyanezen személyi méltóság alapján az embert nem szabad kényszeríteni arra, hogy lelkiismerete ellenére cselekedjen, és nem szabad megakadályozni, hogy – a közjó határain belül – lelkiismeretének megfelelően cselekedjék, főként vallási téren.

374. Hogyan kell formálni az erkölcsi lelkiismeretet, hogy helyes és igazmondó legyen?

1783-1788
1799-1800

A helyes és igazmondó erkölcsi lelkiismeretet neveléssel, Isten Igéjének elsajátításával és az Egyház tanításával lehet formálni. A Szentlélek ajándékai ébresztik, és bölcs emberek tanácsai támogatják. Emellett sokat segít az erkölcsi nevelésben az imádság és a lelkiismeret-vizsgálat.

375. Melyek azok a szabályok, amelyeket a lelkiismeretnek mindig követnie kell?

1789

A három legáltalánosabb:

376. Hozhat-e téves ítéleteket az erkölcsi lelkiismeret?

1790-1794
1801-1802

A személynek mindig engedelmeskednie kell lelkiismerete biztos ítéletének, de téves ítéleteket is hozhat, olykor vétkesen is. Továbbá nem számítható be az akaratlan tudatlansággal megtett rossz, akkor sem, ha objektíven rossz. Ezért törekedni kell arra, hogy az erkölcsi lelkiismeretet megszabadítsuk tévedéseitől.

AZ ERÉNYEK

377. Mi az erény?

1803
1833

Az erény maradandó és erős készség a jó megtételére. „Az erényes élet célja az, hogy hasonlóvá váljon Istenhez” (Nüsszai Szent Gergely). Vannak emberi és teológiai erények.

378. Melyek az emberi erények?

1804
1810-1811
1834, 1839

Az emberi erények az értelem és az akarat erős és maradandó készségei, melyek szabályozzák cselekedeteinket, rendben tartják szenvedélyeinket és magatartásunkat az értelem és a hit szabályai alá rendelik. Erkölcsileg jó cselekedetek gyakorlásával szerezzük meg és erősítjük őket. Az emberi erényeket az isteni kegyelem tisztítja és fölemeli.

379. Melyek a főbb emberi erények?

1805
1834

A sarkalatosnak is nevezett erények, amelyek köré szerveződnek a többi erények, és amelyek az erényes élet sarkpontjait képezik. Ezek: az okosság, igazságosság, erősség, mértékletesség.

380. Mi az okosság?

1806
1835

Az okosság felkészíti az értelmet arra, hogy minden körülmények között fölismerje az igazi jót és meg tudja választani a megvalósításához szükséges eszközöket. Az okosság vezérli a többi erényeket, szabályt és mértéket mutatva nekik.

381. Mi az igazságosság?

1807
1836

Az igazságosság állandó és szilárd akarat arra, hogy megadja másoknak azt, amivel tartozik nekik. Az Isten iránti igazságosságot nevezzük a „vallásosság erényének”.

382. Mi az erősség?

1808
1837

Az erősség adja a szilárdságot a nehézségek közepette és az állhatatosságot a jó keresésében, s képessé tesz arra is, hogy igaz ügyért az ember az életét áldozza.

383. Mi a mértékletesség?

1809
1838

A mértékletesség fékezi az élvezetvágyat, biztosítja az uralmat az ösztönök felett, és lehetővé teszi a teremtett javak kiegyensúlyozott használatát.

384. Mik az isteni erények?

1812-1813
1840-1841

Azok az erények, amelyeknek eredete, motívuma és közvetlen tárgya maga Isten. A megszentelő kegyelemmel áradnak az emberbe, képessé tesznek arra, hogy kapcsolatban éljünk a Szentháromsággal, megalapozzák és lelkesítik a keresztény ember erkölcsi tevékenységét, és elevenné teszik az emberi erényeket. A Szentléleknek az emberi képességekben való jelenlétének és működésének zálogai.

385. Melyek az isteni erények?

1813

Az isteni erények a hit, a remény és a szeretet.

386. Mi a hit?

1814-1816
1842

A hit az az isteni erény, amellyel hiszünk Istenben és mindabban, amit ő kinyilatkoztatott és az Egyház hinnünk elénk ad, mert Isten maga az igazság. A hittel az ember szabadon ráhagyatkozik Istenre. Ezért, aki hisz, törekszik megismerni és megtenni Isten akaratát, mert „a hit a szeretet által tevékeny” (Gal 5,6).

387. Mi a remény?

1817-1821
1843

A remény az az isteni erény, amellyel Istentől kívánjuk és várjuk örök boldogságunkat, bizalmunkat Krisztus ígéreteibe vetjük, s a Szentlélek kegyelme segítségére támaszkodunk, hogy kiérdemeljük az örök boldogságot és megkapjuk a végső állhatatosság kegyelmét.

388. Mi a szeretet?

1822-1829
1844

A szeretet az az isteni erény, amellyel Istent mindenekfölött szeretjük, a felebarátot pedig Isten iránti szeretetből úgy szeretjük, mint önmagunkat. Jézus új parancsot adott rá, a Törvény beteljesedését. A szeretet „a tökéletesség köteléke” (Kol 3,14) és a többi erények alapja, mely lelkesít, indít és elrendez: nélküle „semmi vagyok”, és bármi „mit sem használ nekem” (1Kor 13,1–3).

389. Mik a Szentlélek ajándékai?

1830-1831
1845

A Szentlélek ajándékai maradandó készségek, melyek az embert tanulékonnyá teszik az isteni sugallatok követésére. A Szentléleknek 7 ajándéka van: a bölcsesség, az értelem, a jó tanács, a lelki erősség, a tudomány, a jámborság és az istenfélelem.

390. Mik a Szentlélek gyümölcsei?

1832

A Szentlélek gyümölcsei tökéletességek, melyek az örök dicsőség zsengéjeként alakulnak ki bennünk. Az Egyház hagyománya 12 gyümölcsöt ismer: „szeretet, öröm, béke, türelem, hosszantűrés, jóság, jóakarat, szelídség, hűség, szerénység, önmegtartóztatás, tisztaság” (Gal 5,22–23).

A BŰN

391. Mit kíván tőlünk Isten irgalmasságának elfogadása?

1846-1848
1870

Megkívánja, hogy beismerjük a bűneinket és bánkódjunk miattuk. Maga Isten az ő Igéjével és Lelkével felfedi bűneinket, megajándékoz az igaz lelkiismerettel és a megbocsátás reményével.

392. Mi a bűn?

1849-1851
1871-1872

A bűn „az örök törvénnyel ellenkező szó, cselekedet vagy vágy” (Szent Ágoston). Az Ő szeretete elleni engedetlenséggel bántja Istent. Megsebzi az ember természetét, és sérti az emberi szolidaritást. Krisztus szenvedésében maradéktalanul föltárja a bűn súlyosságát, és irgalmasságával legyőzi.

393. Többféle bűn van-e?

1852-1853
1873

A bűnöknek igen nagy változatossága van. Különböznek egymástól tárgyuk szerint, vagy az erények és a parancsolatok szerint, melyekkel ellenkeznek. Irányulhatnak közvetlenül Istenre, a felebarátra vagy önmagunkra. Az elkövetés módja szerint lehet vétkezni gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással.

394. Súlyosság tekintetében milyen különbség van a bűnök között?

1854

Van halálos bűn és van bocsánatos bűn.

395. Mikor követünk el halálos bűnt?

1855-1861
1874

Halálos bűnt akkor követünk el, amikor egyszerre van jelen a súlyos tárgy, a teljes tudatosság és a szabad beleegyezés. Az ilyen bűn lerombolja bennünk a szeretetet, megfoszt a megszentelő kegyelemtől, s ha meg nem bánjuk, az örök kárhozatba juttat. Rendes körülmények között a Keresztség és a Bűnbánat vagy Kiengesztelődés szentsége révén kapunk rá bocsánatot.

396. Mikor követünk el bocsánatos bűnt?

1862-1864
1875

A bocsánatos bűn lényegében különbözik a halálos bűntől. Akkor követjük el, ha a bűn tárgya jelentéktelen, vagy súlyos ugyan, de a tudatosság vagy a szándék nem teljes. Nem szakítja meg a kapcsolatot Istennel, de gyengíti a szeretetet; a teremtmények iránti rendetlen vonzalomról tanúskodik; akadályozza a lélek haladását az erények gyakorlásában és a jócselekedetek végzésében; ideigtartó büntetést von maga után.

397. Hogyan szaporodik bennünk a bűn?

1865, 1876

A bűn bűnre vezet, és ismétlése bűnös készséget (víciumot) szül.

398. Mik a víciumok?

1866-1867

A víciumok az erények ellentétei, rossz szokások, amelyek elhomályosítják a lelkiismeretet és készségessé tesznek a rosszra. A hét főbűn köré csoportosíthatók, amelyek: gőg, fösvénység, irigység, harag, bujaság, torkosság, restség.

399. Felelősek vagyunk-e mások bűneiért?

1868

Akkor vagyunk felelősek mások bűneiért, ha vétkesen együttműködünk velük az elkövetésben.

400. Mik a bűn struktúrái?

1869

Az isteni törvénnyel ellenkező intézmények és társadalmi helyzetek, melyeket személyes bűnök hoztak létre.

MÁSODIK FEJEZET

AZ EMBERI KÖZÖSSÉG

A SZEMÉLY ÉS A TÁRSADALOM

401. Miben áll az ember társas dimenziója?

1877-1880
1890-1891

Az ember természetének és hivatásának a boldogságra szóló személyes meghívással együtt lényeges összetevője társas dimenziója is. Ugyanis: minden embernek ugyanaz a végső célja, maga Isten; hasonlóság van az isteni Személyek közössége és aközött a testvériség között, amelyet az embereknek egymás között kell megvalósítaniuk igazságban és szeretetben; a felebarát szeretete el nem választható Isten szeretetétől.

402. Milyen kapcsolat van a személy és társadalom között?

1881-1882
1892-1893

Minden társadalmi intézmény alapelve, alanya és célja a személy, s ennek is kell lennie. Bizonyos társulások, mint a család és a polgári társadalom szükségesek hozzá. Hasznosak más társulási formák is egy-egy politikai közösségen belül és nemzetközi szinten is, tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét.

403. Mit jelent a szubszidiaritás elve?

1883-1885
1894

Azt jelenti, hogy egy magasabb szintű szervezet nem sajátíthatja ki magának a nálánál alacsonyabb szintű szervezetre tartozó tevékenységet, megfosztva azt illetékességétől; hanem szükség esetén inkább segítenie kell illetékessége gyakorlásában.

404. Mi szükséges még az igazi emberi együttéléshez?

1886-1889
1895-1896

Tiszteletben kell tartani az igazságosságot és az értékek igazi hierarchiáját, ugyanígy az anyagi és ösztönös dimenziókat alá kell rendelni a benső és szellemi dimenzióknak. Különösen ott, ahol a bűn fölforgatja a társadalmi rendet, a szív megtérésére és Isten kegyelmére kell támaszkodni, hogy megtörténjenek azok a társadalmi változások, amelyek valóban mindenki és az egész személy javát szolgálják. A szeretet, amely megköveteli az igazságosság gyakorlását és képessé tesz rá, a legnagyobb társadalmi parancs.

RÉSZVÉTEL A TÁRSADALMI ÉLETBEN

405. Mire alapszik a tekintély a társadalomban?

1897-1902
1918-1920

Minden emberi közösségnek szüksége van a törvényes tekintélyre, mely biztosítja a rendet és elősegíti a közjó megvalósulását. E tekintély alapja az emberi természetben van, mert megfelel az Isten által megszabott rendnek.

406. Mikor gyakorolják törvényesen a tekintélyt?

1901
1903-1904
1921-1922

A tekintélyt akkor gyakorolják törvényesen, amikor a közjó érdekében cselekszenek és elérése érdekében erkölcsös eszközöket használnak. Ezért a politikai rendszereket a polgárok szabad választásának kell meghatároznia. A megválasztott rendszernek tiszteletben kell tartania a „jogállam” elvét, melyben a törvény uralkodik, nem az emberek önkényes akarata. Az igazságtalan törvények és az erkölcsi renddel ellenkező szabályok nem kötelezőek a lelkiismeretre nézve.

407. Mi a közjó?

1905-1906
1924

A közjó a társadalmi élet azon feltételeinek összessége, amelyek lehetővé teszik csoportok és egyének saját tökéletességének megvalósítását.

408. Mit foglal magában a közjó?

1907-1909
1925

A közjó magában foglalja a személy alapvető jogainak tiszteletben tartását és előmozdítását; a személyek és a társadalom szellemi és anyagi javainak fejlődését; mindenki békéjét és biztonságát.

409. Hol valósul meg leginkább a közjó?

1910-1912
1927

A közjó legteljesebben azokban a politikai közösségekben valósul meg, amelyek védik és előmozdítják az egyes polgárok és társulásaik javát, és nem feledkeznek meg az emberiség családjának egyetemes javáról.

410. Hogyan vesz részt az ember a közjó megvalósításában?

1913-1917
1926

Minden ember a maga helye és szerepe betöltésével részt vesz a közjó előmozdításában azzal, hogy tiszteletben tartja az igazságos törvényeket, teljesíti kötelességeit, melyekért személyesen felelős, ilyen pl. a saját családjáról való gondoskodás és munkájának becsületes végzése. Az állampolgároknak ezen túlmenően, amennyire lehetséges, tevékenyen részt kell venniük a közéletben.

A SZOCIÁLIS IGAZSÁGOSSÁG

411. Hogyan biztosítja a társadalom a szociális igazságosságot?

1928-1933
1943-1944

A társadalom akkor biztosítja a szociális igazságosságot, ha tiszteletben tartja a társadalom sajátos céljának, a személynek méltóságát és jogait. Továbbá a társadalom akkor valósítja meg a szociális igazságosságot, amely szorosan kötődik a közjóhoz és tekintély gyakorlásához, amikor biztosítja a kedvező feltételeket a társulások és egyének jogos céljainak eléréséhez.

412. Mire alapszik az emberek közötti egyenlőség?

1934-1935
1945

Az összes ember ugyanazon méltóság és ugyanazon alapvető jogok birtokosa, amennyiben az egy Isten képmására vannak teremtve, és egyformán értelmes lélek birtokosai, ezért eredetük és természetük ugyanaz, s Krisztusban, az egyetlen Üdvözítőben ugyanarra az isteni boldogságra hivatottak.

413. Hogyan kell értékelnünk az emberek közötti különbségeket?

1936-1938
1946-1947

Vannak gonosz gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek, amelyek emberek millióit sértik. E különbségek nyílt ellentétben állnak az evangéliummal, ellenkeznek az igazságossággal, a személyi méltósággal és a békével. De vannak az emberek között olyan különbségek is, amelyek Isten tervébe tartoznak. Isten ugyanis azt akarja, hogy mindenki másoknál találja meg azt, amire szüksége van, s akiknek rendkívüli „talentumai” vannak, a többiek javára kamatoztassák. Az ilyen különbségek nagylelkűségre, jótékonyságra, a javak megosztására bátorítják, sőt olykor kötelezik az embereket, s a kultúrákat egymás gazdagítására késztetik.

414. Hogyan mutatkozik meg az emberi szolidaritás?

1939-1942
1948

Az emberi és keresztény testvériségből fakadó szolidaritás elsősorban a javak igazságos elosztásában, a munka egyenlő bérezésében és az igazságosabb társadalmi rend iránti elkötelezettségben mutatkozik meg. A szolidaritás erénye a hit lelki javainak megosztását valósítja meg, ami fontosabb az anyagi javak megosztásánál.

HARMADIK FEJEZET

ISTEN ÜDVÖSSÉGE:
A TÖRVÉNY ÉS A KEGYELEM

AZ ERKÖLCSI TÖRVÉNY

415. Mi az erkölcsi törvény?

1950-1953
1975-1978

Az erkölcsi törvény az isteni Bölcsesség műve. Előírja az ember számára az utakat, magatartási normákat, amelyek a megígért boldogságra vezetnek, és tiltják azokat az utakat, amelyek eltávolítanak Istentől.

416. Mi a természetes erkölcsi törvény?

1954-1960
1978-1979

A természetes erkölcsi törvény, amelyet a Teremtő Isten minden ember szívébe beleírt, részesedés Isten jóságában és bölcsességében; és azt az eredeti erkölcsi érzéket jelenti, amely lehetővé teszi az ember számára, hogy értelmével ítéletet alkosson a jóról és rosszról. Ez a törvény egyetemes és változtathatatlan, megalapozza a személy, a közösségek és a polgári törvény alapvető jogait és kötelességeit.

417. Mindenki felfogja ezt a törvényt?

1960

A bűn következtében a természetes erkölcsi törvényt nem mindig és nem mindenki azonos világossággal és közvetlenséggel fogja fel.

Emiatt Isten „a törvény kőtábláira írta azt, amit az emberek a szívükben nem tudtak elolvasni”. (Szent Ágoston)

418. Milyen kapcsolat van a természetes erkölcsi törvény és az ószövetségi törvény között?

1961-1962
1980

Az ószövetségi törvény a kinyilatkoztatott törvény első stádiuma. Sok olyan igazságot mond ki, amelyek természetszerűen is hozzáférhetők az emberi értelem számára, ezek megerősítést és nagyobb tekintélyt kaptak a szövetségekben. E törvény erkölcsi előírásait a Tízparancsolat foglalja össze. Lerakják az ember hivatásának alapjait, tiltják azt, ami ellenkezik Isten és a felebarát szeretetével, és előírják, ami e két szeretet szempontjából lényeges.

419. Hogyan illeszkedik az ószövetségi törvény az üdvösség tervébe?

1963-1964
1982

Az ószövetségi törvény sok, az értelem számára is hozzáférhető igazsággal ismertet meg, megmondja, mit kell és mit nem szabad tennünk, s mint egy bölcs pedagógus, előkészít a megtérésre és az evangélium befogadására. Azonban, bár az ószövetségi törvény szent, lelki és jó, még tökéletlen, mert önmagában nem adja az erőt és a Lélek kegyelmét a megtartásához.

420. Mi az új vagy evangéliumi törvény?

1965-1972
1983-1985

Az új vagy evangéliumi törvény, amelyet Krisztus hirdetett és valósított meg, az isteni, a természetes és kinyilatkoztatott törvény teljessége és beteljesedése. Összefoglalása Isten és a felebarát szeretetének kettős parancsa, és az, hogy úgy kell szeretnünk egymást, ahogyan Krisztus szeretett minket. Az új törvény belső valóság: a Szentlélek kegyelme, mely lehetővé teszi az ilyen szeretetet. A „szabadság törvénye” (Jak 1,25), mert elvezet a szeretettől késztetett önkéntes cselekvésre.

„Az új Törvény alapvetően maga a Szentlélek kegyelme, mely a Krisztusban hívőknek adatik.” (Aquinói Szent Tamás)

421. Hol található az új törvény?

1971-1974
1986

Az új törvény Krisztus egész életében és tanításában és az apostolok erkölcsi katekézisében található meg: legfontosabb összefoglalása a hegyi beszéd.

KEGYELEM ÉS MEGIGAZULÁS

422. Mi a megigazulás?

1987-1995
2017-2020

A megigazulás Isten szeretetének legnagyobb műve. Isten irgalmas és ingyenes tette, mellyel eltörli a bűneinket, igazzá és szentté tesz egész valónkban. Ez a Szentlélek kegyelme által történik, amelyet Krisztus szenvedése érdemelt ki számunkra és amelyet Keresztségben kapunk meg. A megigazulás indítja el az ember szabad válaszát: a hitet Krisztusban és az együttműködést a Szentlélek kegyelmével.

423. Mi a kegyelem, ami megigazulttá tesz?

1996-1998
2005-2021

A kegyelem Isten ingyenes ajándéka, melyet azért ad, hogy a maga Szentháromságos életének részesévé és képessé tegyen bennünket arra, hogy az iránta való szeretetből cselekedjünk. Habituális, megszentelő, átistenítő kegyelemnek is nevezzük, mert megszentel és istenivé tesz bennünket. Természetfölötti, mert kizárólagosan Isten ajándékozó kezdeményezésétől függ, és teljesen felülmúlja az ember erőit és értelmi képességét. Emiatt nem tapasztalható számunkra.

424. Milyen más kegyelmek vannak még?

1999-2000
2003-2004
2023-2024

A megszentelő kegyelmen kívül van még: az aktuális kegyelem (körülményekhez kötött ajándékok), a szentségi kegyelem (egy-egy szentség sajátos ajándékai), a karizmák (az Egyház közjavának szolgálatára), ide tartoznak az állapotokhoz tartozó kegyelmek, melyek az egyházi szolgálatokat és az életfeladatokat kísérik.

425. Milyen kapcsolat van a kegyelem és az emberi szabadság között?

2001-2002

A kegyelem megelőzi, előkészíti és ébreszti az ember szabad válaszát. Megfelel az emberi szabadság mély törekvéseinek, együttműködésre hívja, és elvezeti a tökéletességére.

426. Mi az érdem?

2006-2010
2025-2026

Az érdem jogot biztosít egy jótett jutalmára. Isten előtt önmagától az ember semmiféle érdemet nem szerezhet, hiszen mindent ingyenesen, ajándékba kapott tőle. Isten azonban megadja a lehetőséget az embernek, hogy Krisztus – Isten előtti érdemeink forrása – szeretetével egyesülve érdemeket szerezzen. A jótettek érdemeit ezért mindenekelőtt Isten kegyelmének kell tulajdonítanunk, s csak utána az ember szabad akaratának.

427. Milyen javakat tudunk kiérdemelni?

2010-2011
2027

A Szentlélek indítására önmagunknak is, másoknak is kiérdemelhetjük a megszentelődésünkhöz és üdvözülésünkhöz hasznos kegyelmeket, és azokat a mulandó javakat is, amelyek Isten terve szerint a javunkra válnak. Senki nem érdemelheti ki az első kegyelmet, megigazulásunk és megtérésünk kezdetét.

428. Meghívottak vagyunk-e valamennyien a keresztény életszentségre?

2012-2016
2028-2029

Az összes hívő meghívást kap a keresztény életszentségre, mely a keresztény élet teljessége és a szeretet tökéletessége. Az életszentség a Krisztussal és benne a Szentháromsággal való bensőséges egyesülésben valósul meg. A keresztény megszentelődés útja a kereszten át vezet és az igazak föltámadásakor teljesedik be, amikor Isten lesz minden mindenben.

AZ EGYHÁZ: ANYA ÉS TANÍTÓ

429. Miként táplálja az Egyház a keresztény ember erkölcsi életét?

2030-2031
2047

Az Egyház az a közösség, amelyben a keresztény ember befogadja Isten Igéjét és „Krisztus törvényének” (Gal 6,2) tanítását; fogadja a szentségek kegyelmét; egyesül Krisztus eucharisztikus áldozatával úgy, hogy saját erkölcsi élete lelki áldozattá lesz; követi a Boldogságos Szűz Mária és a szentek példáját.

430. Miért avatkozik be az Egyház Tanítóhivatala az erkölcs területén?

2032-2040
2049-2051

Mert az Egyház Tanítóhivatalának kötelessége hirdetni a hitet, hogy az emberek higgyenek és megtegyék, amit hisznek. E feladat kiterjed a természetes erkölcsi törvény pontosabb megfogalmazásaira is, hiszen megtartásuk szükséges az üdvösséghez.

431. Mi az Egyház parancsolatainak a rendeltetése?

2041
2048

Az Egyház öt parancsolatának célja, hogy biztosítsa a hívők számára az imádságos lelkületben, a szentségi életben, az erkölcsi erőfeszítésekben s az Isten és a felebarát szeretetében való fejlődés minimumát.

432. Melyek az Egyház parancsolatai?

2042-2043

A következők:

433. Miért nélkülözhetetlen a keresztények erkölcsi élete az evangélium hirdetésében?

2044-2046

Mert az Úr Jézushoz hasonló életükkel a keresztények a többi embert vonzani tudják az igaz Istenben való hitre, építik az Egyházat, az evangélium lelkületével itatják át a világot és siettetik Isten országának eljövetelét.