NEGYEDIK RÉSZ
A KERESZTÉNY IMÁDSÁG

ELSŐ SZAKASZ
AZ IMÁDSÁG
A KERESZTÉNY ÉLETBEN

534. Mi az imádság?

2558-2565
2590

Az imádság a lélek fölemelése Istenhez, vagy azoknak a javaknak a kérése Istentől, melyek megegyeznek az Ő akaratával. Az imádság mindig Isten ajándéka, aki elébe siet az embernek. A keresztény imádság Isten gyermekeinek személyes és eleven kapcsolata végtelenül jó Atyjukkal, az Ő Fiával, Jézus Krisztussal, és a Szentlélekkel, aki a szívükben lakik.

ELSŐ FEJEZET

AZ IMÁDSÁG KINYILATKOZTATÁSA

535. Miért van egyetemes meghívás az imádságra?

2566-2567

Mert Isten először a teremtés révén mindent a semmiből hív létre, és az elbukás után is képes az ember megismerni Teremtőjét, mert őrzi a vágyat Az után, aki létbe szólította. Az összes vallások, és különlegesen az egész üdvtörténet tanúskodik az embernek ezen Isten utáni vágyáról, de Isten az első, aki szüntelenül vonz minden személyt az imádság titokzatos találkozására.

AZ IMÁDSÁG KINYILATKOZTATÁSA AZ ÓSZÖVETSÉGBEN

536. Miben modellje Ábrahám az imádságnak?

2570-2573
2592

Ábrahám az imádság egyik modellje, mert Isten jelenlétében jár, hallgatja Őt és engedelmeskedik neki. Imádsága a hit küzdelme, mert a próbatétel nehéz óráiban is hisz Isten hűségében. Továbbá miután saját sátrában fogadhatta az Úr látogatását, aki elmondta neki a tervét, Ábrahám merész bizalommal veszi a bátorságot, hogy közbenjárjon a bűnösökért.

537. Hogyan imádkozott Mózes?

2574-2577
2593

Mózes imádsága a szemlélődő imádság mintája: Isten, aki Mózest az égő csipkebokorból szólítja, gyakran és hosszasan beszélgetett vele, „szemtől szembe, ahogyan az ember a barátjával” (Kiv 33,11). Ebből az Istennel való bensőséges kapcsolatból meríti Mózes az erőt, hogy kitartóan közbenjárjon a nép érdekében: imádsága így előképe az egyetlen közvetítő, Jézus Krisztus közbenjárásának.

538. Milyen kapcsolatban volt az Ószövetség idején a templom és a király az imádsággal?

2578-2580
2594

Isten jelenlétének – a szövetség szekrénye, majd a templom – árnyékában bontakozik ki Isten népének imádsága pásztorai vezetése alatt. Közéjük tartozik Dávid, „az Isten szíve szerinti király”, a pásztor, aki imádkozik a népéért. Imádsága modell a nép imádsága számára, mert ragaszkodás az isteni ígérethez és szeretettel teljes bizalom abban, aki az egyedüli Király és Úr.

539. Milyen szerepe volt az imádságnak a próféták küldetésében?

2581-2584

A próféták világosságot és erőt merítenek az imádságból, hogy a hitre és a szívbeli megtérésre buzdítsák a népet. Bensőséges kapcsolatba kerülnek Istennel, és közbenjárnak a testvéreikért, akiknek hirdetik mindazt, amit láttak és hallottak az Úrtól. Illés a próféták atyja, tudniillik azoké, akik keresik Isten arcát. A Kármel hegyén ő érte el a nép visszatérését a hithez Isten beavatkozására, melyet ő így kért: „Válaszolj, Uram, válaszolj nekem!” (1Kir 18,37).

540. Mi a zsoltárok jelentősége az imádságban?

2579
2585-2589
2596-2597

Az Ószövetségben a zsoltárok az imádság csúcspontja: Isten szava az ember imádságává válik. Ez a Szentlélektől sugalmazott imádság elválaszthatatlanul személyes és közösségi, Isten csodatetteit énekli a teremtésben és az üdvtörténetben. Krisztus imádkozta a zsoltárokat, és tökéletessé tette őket. Ezért a zsoltárok az Egyház imájának lényeges és állandó részei maradnak, melyek alkalmasak minden idők bármilyen állapotban élő emberei számára.

AZ IMÁDSÁG TELJES KINYILATKOZTATÁSA ÉS GYAKORLÁSA
JÉZUSBAN

541. Kitől tanult Jézus imádkozni?

2599
2620

Jézus a maga emberi szíve szerint Anyjától és a zsidó hagyománytól tanult imádkozni. De az Ő imádsága egy rejtettebb forrásból fakad, hiszen Ő Isten örök Fia, aki a maga szent emberségében a tökéletes fiúi imádsággal fordul Atyjához.

542. Mikor imádkozott Jézus?

2600-2604
2620

Az evangélium sokszor mutatja az imádkozó Jézust. Látjuk visszavonulni a magányba, éjszaka is. Saját küldetésének és apostolai küldésének döntő órái előtt imádkozik. Valójában egész élete imádság, mert a szeretet folyamatos közösségében van az Atyával.

543. Hogyan imádkozott Jézus a szenvedésében?

2605-2606
2620

Jézus halálküzdelmében a Getszemáni-kertben mondott imádsága és utolsó szavai a kereszten föltárják fiúi imádságának mélységét: Jézus végrehajtja az Atya szeretetének tervét, és magára veszi az emberiség minden szorongását és az üdvtörténet összes kéréseit és közbenjárását. Bemutatja mindezt az Atyának, aki elfogadja és meghallgatja ezeket, amikor minden reményt felülmúlva föltámasztja Őt a halottak közül.

544. Hogyan tanít Jézus minket imádkozni?

2608-2614
2621

Jézus nem csak a Miatyánk imádságával tanít bennünket imádkozni, hanem akkor is, amikor imádkozik. Így az imádság tartalmán túl megmutatja az igazi imádsághoz szükséges fölkészültséget: a szív tisztaságát, mely Isten Országát keresi és megbocsát az ellenségeknek; a bátor és gyermeki bizalmat, mely meghaladja mindazt, amit mi érzünk és megértünk; a virrasztást, mely a tanítványt megőrzi a kísértéstől.

545. Miért hatékony a mi imádságunk?

2615-2616

A mi imádságunk azért hatékony, mert a hitben egyesül Jézus imádságával. Őbenne a keresztény imádság az Atyával való szeretetközösséggé válik. Ily módon terjeszthetjük kéréseinket Isten elé és találhatunk meghallgatásra: „Kérjetek és kaptok, hogy a ti örömötök teljes legyen” (Jn 16,24).

546. Hogyan imádkozott a Szűzanya?

2617-2618
2622, 2674
2679

Mária imádságát a hite, és egész lényének nagylelkű fölajánlása jellemzi. Jézus Anyja az Új Éva is, az „élők Anyja”: imádkozik Jézushoz, az ő Fiához az emberek szükségleteiért.

547. Találunk imádságot a Szűzanyától az evangéliumban?

2619

Máriának a galileai Kánában mondott közbenjáró szavain túl az evangélium ránk hagyta a Magnificatot (Lk 1,46–55), mely Isten Anyjának és az Egyháznak az éneke. A szegények szívéből fölszálló örvendező hálaadás azért, hogy a reményük az isteni ígéretek beteljesedésével megvalósult.

AZ IMÁDSÁG AZ EGYHÁZ IDEJÉBEN

548. Hogyan imádkozott az első, jeruzsálemi keresztény közösség?

2623-2624

Az Apostolok Cselekedeteinek elején olvassuk, hogy az első jeruzsálemi közösségben – melyet a Szentlélek tanított az imádságos életre – a hívők „állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban” (ApCsel 2,42).

549. Hogyan tevékenykedik a Szentlélek az Egyház imádságában?

2623, 2625

A Szentlélek, a keresztény imádság belső Mestere neveli az Egyházat az imádságos életre, s egyre mélyebbre vezeti a szemlélődésben és a Krisztus kifürkészhetetlen misztériumával való egységben. Az apostoli és kánoni Írásokban található imaformák irányadók maradnak a keresztény imádság számára.

550. Melyek a keresztény imádság lényeges formái?

2643-2644

Az áldás és imádás, a kérő és közbenjáró ima, a hálaadás és a dicséret. Az Eucharisztia mindezeket az imaformákat tartalmazza és kifejezi.

551. Mi az áldás?

2626-2627
2645

Az áldás az ember válasza Isten ajándékaira: áldjuk a Mindenhatót, aki bennünket megelőzve megáld és elhalmoz ajándékaival.

552. Hogyan lehet meghatározni az imádást?

2628

Az imádás az ember leborulása, aki teremtménynek ismeri el önmagát háromszor szent Teremtője előtt.

553. Melyek a kérő imádság fajtái?

2629-2633
2646

Lehet bocsánatkérés vagy összes lelki és anyagi szükségleteink alázatos és bizalomteljes kérése. De az első, amit kérnünk kell, az Ország eljövetele.

554. Miben áll a közbenjárás?

2634-2636
2647

A közbenjárás kérés más érdekében. Hasonlóvá tesz minket Jézus imádságához és egyesít vele, aki az Atyánál közbenjár minden emberért, különösen a bűnösökért. A közbenjárásnak ki kell terjednie az ellenségekre is.

555. Mikor adunk hálát Istennek?

2637-2638
2648

Az Egyház szüntelenül hálát ad Istennek, mindenekelőtt az Eucharisztiát ünnepelve, melyben Krisztus a maga Atya iránti hálaadásában részesíti az Egyházat. A keresztény számára minden esemény hálaadás tárgyává lesz.

556. Mi a dicsérő imádság?

2639-2643
2649

A dicséret az az imaforma, mely a legközvetlenebbül ismeri el, hogy Isten az Isten. Teljesen önzetlen: önmagáért énekli Istent, és azért dicsőíti Őt, mert van.

MÁSODIK FEJEZET

AZ IMÁDSÁG HAGYOMÁNYA

557. Mi a hagyomány jelentősége az imádság tekintetében?

2650-2651

Az Egyházban az élő Hagyomány által a Szentlélek tanítja imádkozni Isten fiait. Az imádság ugyanis nem szorítkozik egy belső indítás spontán kifejeződésére, hanem magában foglalja a tapasztalt lelki valóságok szemlélését, tanulmányozását és megértését is.

AZ IMÁDSÁG FORRÁSAINÁL

558. Melyek a keresztény imádság forrásai?

2652-2662

A következők: Isten Igéje, mely megadja nekünk Krisztus „fönséges ismeretét” (Fil 3,8); az Egyház liturgiája, mely hirdeti, aktualizálja és közli az üdvösség misztériumát; az isteni erények; a mindennapi helyzetek, mert azokban találkozhatunk Istennel.

„Téged szeretlek, Uram, és az egyetlen kegyelem, amit tőled kérek, az, hogy Téged örökké szerethesselek. Istenem, bár a nyelvem nem képes minden pillanatban mondani, hogy Téged szeretlek, akarom, hogy a szívem ezt ismételje neked, valahányszor lélegzetet veszek.” (Vianney Szent János)

AZ IMÁDSÁG ÚTJA

559. Az Egyházban vannak-e különféle útjai az imádságnak?

2663

Az Egyházban az imádságnak különféle, a történeti, társadalmi és kulturális helyzetekhez kötődő útjai vannak. A Tanítóhivatalra tartozik, hogy megítélje az apostoli hit hagyományához való hűségüket, a lelkipásztorok és katekéták feladata pedig, hogy elmagyarázzák ezen utak értelmét, melyek mind Jézus Krisztus felé irányulnak.

560. Mi a mi imádságunk útja?

2664
2680-2681

A mi imádságunk útja Krisztus, mert Ő az út, mely Istenhez, a mi Atyánkhoz vezet, de csak akkor juttat el hozzá, ha legalább bennfoglaltan Jézus nevében imádkozunk. Az Ő embersége ugyanis az egyetlen út, melyen a Szentlélek megtanít minket imádkozni a mi Atyánkhoz. Ezért zárulnak a liturgikus imádságok ezzel a formulával: „A mi Urunk Jézus Krisztus által.”

561. Mi a Szentlélek szerepe az imádságban?

2670-2672
2680-2681

Mivel a Szentlélek a keresztény imádság benső Mestere, és „mi nem tudjuk, hogyan kell imádkoznunk” (Róm 8,26), az Egyház buzdít, hogy minden alkalommal kérjük és hívjuk Őt: „Jöjj, Szentlélek Úristen!”

562. Mennyiben máriás a keresztény imádság?

2673-2679
2682

A Szentlélek tevékenységével való páratlan együttműködése miatt az Egyház szívesen imádkozik Máriához és Máriával, a tökéletes Orantéval, ’Imádkozóval’, hogy vele együtt magasztalja és hívja segítségül az Urat. Mária ugyanis „megmutatja nekünk az utat”, aki az ő Fia, az egyetlen közvetítő.

563. Hogyan imádkozik az Egyház Máriához?

2676-2678
2682

Mindenekelőtt az Üdvözlégy-gyel, azzal az imádsággal, mellyel az Egyház a Szűz közbenjárását kéri. Egyéb máriás imádságok a rózsafüzér, az Akatisztosz-himnusz, a Parakliszisz és a különböző keresztény hagyományok himnuszai és énekei.

IMÁDSÁGRA VEZETŐK

564. Hogyan vezetőink a szentek az imádságban?

2683-2684
2692-2693

A szentek modelljeink az imádságban, és közbenjárásukat is kérjük a Szentháromságnál önmagunkért és az egész világért. Közbenjárásuk a legmagasabb rendű szolgálat, melyet Isten tervének tesznek. A szentek közösségében az Egyház történelme során a lelkiség különféle típusai bontakoztak ki, melyek az imádság gyakorlását és megélését tanítják.

565. Ki tud nevelni az imádságra?

2685-2690
2694-2695

A keresztény család az imádságra nevelés első tűzhelye. Nagyon ajánlott a mindennapos családi imádság, mert ez az Egyház imaéletének első tanúságtétele. A katekézis, az imacsoport és „lelkivezetés” iskola és segítség az imádsághoz.

566. Melyek az imádságnak kedvező helyek?

2691
2696

Imádkozni mindenütt lehet, de megfelelő hely kiválasztása jó hatással van az imádságra. A templom a liturgikus imádság és a szentségimádás sajátos helye. Más helyek is segítenek imádkozni, mint például egy „imasarok” otthon, egy kolostor, egy búcsújáró hely.

HARMADIK FEJEZET

AZ IMAÉLET

567. Melyek az imádságnak leginkább kedvező időpontok?

2697-2698
2720

Az imádságnak minden időpont megfelel, az Egyház mégis meghatározott ritmust javasol az állandó imádsághoz: reggeli és esti, étkezés előtti és utáni imádság; az imaórák liturgiája, a vasárnapi szentmise, a rózsafüzér, a liturgikus év ünnepei.

„Istenre többször kell gondolnunk, mint ahányszor lélegzetet veszünk.” (Nazianzi Szent Gergely)

568. Melyek az imádságos élet kifejezési formái?

2697-2699

A keresztény hagyomány az imádság három formáját őrizte meg: a szóbeli imát, az elmélkedést és a szemlélődő imádságot. Közös vonásuk a szív összeszedettsége.

AZ IMÁDSÁG MÓDJAI

569. Mi jellemzi a szóbeli imádságot?

2700-2704
2722

A szóbeli imádság összekapcsolja a testet a szív benső imádságával. A legbensőségesebb ima sem mondhat le a szóbeli imádságról, de a szóbeli imának mindig személyes hitből kell fakadnia. A Miatyánkkal Jézus a szóbeli imádság tökéletes formájára tanított meg bennünket.

570. Mi az elmélkedés?

2705-2708
2723

Az elmélkedés imádságos reflexió, mely elsősorban Isten szentírási igéjéből indul el. Tevékenységre indítja az értelmet, a képzeletet, az érzelmeket, a vágyóképességet, hogy elmélyítse hitünket, megtérítse a szívünket és erősítse akaratunkat Krisztus követésében. Előkészíti a szeretetben való egyesülést az Úrral.

571. Mi a szemlélődő ima?

2709-2719
2724
2739-2741

A szemlélődő imádság Isten egyszerű szemlélése csendben és szeretetben. Isten ajándéka, a tiszta hit órája, amelyben az imádkozó keresi Krisztust, rábízza magát Isten szerető akaratára, és a Szentlélek tevékenysége alá rendeli magát. Avilai Szent Teréz bensőséges barátságként határozza meg, amelyben „gyakran vagyunk együtt Istennel, tudván, hogy szeret bennünket”.

AZ IMÁDSÁG KÜZDELME

572. Miért küzdelem az imádság?

2725

Az imádság a kegyelem ajándéka, de mindig határozott választ tételez fel a részünkről, mert aki imádkozik, harcol önmagával, a környezetével, s mindenekelőtt a Kísértővel, aki mindent megtesz azért, hogy elvonjon az imádságtól. Az imádság küzdelme elválaszthatatlan a lelki életben való haladástól. Az ember úgy imádkozik, ahogyan él, mert úgy él, ahogyan imádkozik.

573. Vannak-e kifogások az imádsággal szemben?

2726-2728
2752-2753

Sok egyéb téves felfogás mellett sokan gondolják, hogy nincs idejük az imádságra, vagy hogy haszontalan imádkozni. Az imádkozó ember is elveszítheti kedvét a nehézségek és a látszólagos eredménytelenség láttán. Ezen nehézségek legyőzéséhez alázatosságra, bizalomra és állhatatosságra van szükség.

574. Melyek az imádság nehézségei?

2729-2733
2754-2755

Imádságunk megszokott nehézsége a szórakozottság, amely elvonja a figyelmünket Istenről, és megmutathatja, hogy mi érintett mélyebben bennünket. A szívünknek alázatosan vissza kell térnie az Úrhoz. Az imádságot gyakran támadja a szárazság, aminek úgy lehet fölébe kerekedni, hogy hittel ragaszkodunk az Úrhoz akkor is, ha semmi vigasztalást nem érzünk. A lustaság a lelki restség egyik formája, amely az éberség ellankadásából és a szív őrzésének elhanyagolásából fakad.

575. Hogyan erősíthetjük gyermeki bizalmunkat?

2734-2741
2756

A gyermeki bizalom próbája elé kerülünk, amikor azt gondoljuk, hogy imádságunk nem talál meghallgatásra. Ilyenkor fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon Isten Atya-e számunkra, kinek teljesíteni akarjuk akaratát, vagy eszköz a saját akaratunk teljesítésére? Ha imádságunk egyesül Jézus imádságával, tudjuk, hogy sokkal többet ad ennél vagy annál az ajándéknál: a Szentlelket kapjuk tőle, aki átformálja a szívünket.

576. Lehet-e állandóan imádkozni?

2742-2745
2757

Mindig lehet imádkozni, mert a keresztény ember ideje a feltámadott Krisztus ideje, aki „velünk marad minden nap” (Mt 28,20). Ezért a keresztény élet és az imádság elválaszthatatlanok egymástól.

„Lehetséges a piacon vagy a magányos séta alkalmával is a gyakori és buzgó imádság. Lehetséges az üzletekben is, miközben vásároltok vagy eladtok, vagy miközben főztök.” (Aranyszájú Szent János)

577. Mi Jézus Órájának imádsága?

2604
2746-2751
2758

Jézusnak az Utolsó Vacsorán elmondott főpapi imájának a másik neve. Jézus, az Újszövetség főpapja mondta el az Atyának akkor, amikor eljött megváltó áldozatának Órája, az Óra, hogy Atyjához menjen.