|
ELSŐ SZAKASZ
„A SZENTSÉGI ÜDVREND”
218. Mi a liturgia?
1066-1070
A liturgia Krisztus misztériumának és különösen az Ő húsvéti misztériumának
ünneplése. A liturgiában Jézus Krisztus papi hivatalának gyakorlása által
jelekkel mutatkozik és valósul meg az emberek megszentelése és az Istennek járó
nyilvános kultusz, melyet Krisztus titokzatos teste, azaz a Fő és a tagok
mutatnak be.
219. Milyen szerepe van a liturgiának az Egyház életében?
1071-1075
A liturgia, ez a kiemelkedően szent cselekmény az a csúcspont, mely felé az
Egyház tevékenysége törekszik, s ugyanakkor a forrás, melyből fakad életereje.
Megváltásunk művét Krisztus a liturgia végzésével folytatja Egyházában,
Egyházával és Egyháza által.
220. Miben áll a szentségi üdvrend?
1076
A szentségi üdvrend a krisztusi megváltás gyümölcseinek közlése az Egyház
szentségeinek, leginkább az Eucharisztiának ünneplése által mindaddig, „amíg Ő
el nem jön” (1Kor 11,26).
ELSŐ FEJEZET
A HÚSVÉTI MISZTÉRIUM AZ EGYHÁZ
IDEJÉBEN
A LITURGIA – A SZENTHÁROMSÁG MŰVE
221. Hogyan forrása és célja az Atya a liturgiának?
1077-1083
1110
A liturgiában az Atya az értünk megtestesült, meghalt és föltámadott Fiúban
halmoz el bennünket áldásaival, és Ő a szívünkbe árasztja a Szentlelket.
Ugyanakkor az Egyház áldja az Atyát az imádással, a dicsérettel és a
hálaadással, s kéri az ő Fiának és a Szentléleknek ajándékát.
222. Mi Krisztus műve a liturgiában?
1084-1090
Krisztus az Egyház liturgiájában jelzi és valósítja meg leginkább a maga húsvéti
misztériumát. Amikor apostolainak ajándékozta a Szentlelket, megadta nekik és
utódaiknak a hatalmat, hogy tegyék jelenvalóvá az üdvösség művét az
eucharisztikus Áldozat és a szentségek által, melyekben Ő maga tevékenykedik,
hogy közölje kegyelmét az egész világon bármikor élő hívőkkel.
223. Hogyan tevékenykedik a liturgiában a Szentlélek az Egyház javára?
1091-1109
1112
A liturgiában a legszorosabb együttműködés valósul meg a Szentlélek és az Egyház
között. A Szentlélek készíti föl az Egyházat az Urával való találkozásra;
Krisztusra emlékezteti a közösség hitét, és megmutatja Őt neki; megjeleníti és
jelenvalóvá teszi Krisztus misztériumát; az Egyházat egyesíti Krisztus életével
és küldetésével, és termékennyé teszi benne a közösség ajándékát.
A HÚSVÉTI MISZTÉRIUM AZ EGYHÁZ SZENTSÉGEIBEN
224. Mik a szentségek, és hány szentség van?
1113-1131
A szentségek a kegyelemnek Krisztus által alapított és az Egyházra bízott
érzékelhető és hatékony jelei, melyeken keresztül belénk árad az isteni élet.
Hét szentség van: a Keresztség, a Bérmálás, az Eucharisztia, a Bűnbánat
szentsége, a Betegek kenete, az Egyházi Rend és a Házasság.
225. Milyen kapcsolatban vannak a szentségek Krisztussal?
1114-1116
Krisztus életének misztériumai alapjai mindannak, amit Krisztus most az Egyház
szolgái által szétoszt a szentségekben.
„Ami látható volt a mi Üdvözítőnkben, az átment az Ő szentségeibe.” (Nagy Szent Leó)
226. Milyen kapcsolatban állnak a szentségek az Egyházzal?
1117-1119
Krisztus a szentségeket Egyházára bízta. A szentségek „az Egyházéi” kettős
értelemben: „tőle” valók, mert annak az Egyháznak a cselekményei, amely Krisztus
tevékenységének a szentsége; és „érte” vannak, mert építik az Egyházat.
227. Mi a szentségi karakter?
1121
Lelki pecsét, amelyet a Keresztség, a Bérmálás és az Egyházi Rend
szentsége ad. Ez a pecsét az isteni oltalom ígérete és biztosítéka. E pecsét
erejéből válik hasonlóvá a keresztény ember Krisztushoz, részesedik különféle
módokon az Ő papságában, és része az Egyháznak a különböző állapotok és
feladatok szerint. Tehát az istentiszteletre és az Egyház szolgálatára van
szentelve. Mivel a szentségi karakter eltörölhetetlen, azokat a szentségeket,
amelyek ezt megadják, az életben csak egyszer lehet fölvenni.
228. Milyen kapcsolatban vannak a szentségek a hittel?
1122-1126
1133
A szentségek nem csupán föltételezik a hitet, hanem a szavakkal és a
szertartásokkal táplálják, erősítik és ki is fejezik azt. A szentségeket
ünnepelve az Egyház megvallja az apostoli hitet. Ebből származik az ősi mondás:
„Lex orandi lex credendi”, azaz az Egyház úgy hisz, ahogyan imádkozik.
229. Miért hatékonyak a szentségek?
1127-1128
1131
A szentségek hatékonyak ex opere operato („a cselekedet által, ami
szentségi cselekményben megtörténik”), mert Krisztus az, aki tevékenykedik
bennük és közli a szentség által jelzett kegyelmet, függetlenül a szolga
személyes életszentségétől. Mindazonáltal a szentségek gyümölcsei függenek az
őket fogadó fölkészültségétől is.
230. Miért szükségesek a szentségek az üdvösséghez?
1129
A Krisztusban hívők számára a szentségek szükségesek az üdvösséghez – ámbár nem
az összes szentséget kapja meg minden egyes hívő –, mert ezek adják a szentségi
kegyelmeket, a bűnök bocsánatát, az istengyermekké fogadást, az Úr Krisztushoz
való hasonulást és az Egyházhoz tartozást. A Szentlélek gyógyítja és átalakítja
azokat, akik fölveszik a szentségeket.
231. Mi a szentségi kegyelem?
1129, 1131
1134, 2003
A szentségi kegyelem a Szentlélek kegyelme, amelyet Krisztus ajándékoz. Minden
szentségnek sajátos kegyelme van. Ez a kegyelem segíti a hívő embert az
életszentségre vezető úton, s így segíti az Egyházat is, hogy növekedjék a
szeretetben és a tanúságtételben.
232. Milyen kapcsolat van a szentségek és az örök élet között?
1130
A szentségekben az Egyház már az örök élet elővételezését kapja, miközben
„várjuk reményünk boldog beteljesülését: a nagy Istennek és Üdvözítőnknek, Jézus
Krisztusnak dicsőséges eljövetelét” (Tit 2,13).
MÁSODIK FEJEZET
A HÚSVÉTI MISZTÉRIUM SZENTSÉGI
ÜNNEPLÉSE
AZ EGYHÁZ LITURGIÁJÁNAK ÜNNEPLÉSE
Ki ünnepel?
233. Ki cselekszik a liturgiában?
1135-1137
1187
A liturgiában „az egész Krisztus” („Christus Totus”), a Fő és a Test
cselekszik. Mint főpap Ő ünnepel a Testével, amely az égi és a földi Egyház.
234. Ki végzi a mennyei liturgiát?
1138-1139
A mennyei liturgia ünneplői az angyalok, az Ó- és Újszövetség szentjei,
különösen Isten Anyja, az apostolok, a vértanúk, és „egy mérhetetlen sokaság,
melyet senki nem tud megszámlálni, minden nemzetből, fajból, népből és nyelvből”
(Jel 7,9). Amikor a szentségekben az üdvösség misztériumát ünnepeljük,
ennek az örök liturgiának vagyunk részesei.
235. Hogyan végzi az Egyház a földön a liturgiát?
1140-1144
1188
Az Egyház a földön úgy ünnepli a liturgiát, mint papi nép, melyben mindenki a
saját feladatát végzi a Szentlélek egységében: a megkereszteltek lelki
áldozatban ajánlják föl magukat; a fölszentelt szolgák a kapott rendnek
megfelelően végzik szolgálatukat az Egyház minden tagja számára; a püspökök és a
papok Krisztusnak, a Főnek személyében cselekszenek.
Hogyan ünneplünk?
236. Hogyan ünnepeljük a liturgiát?
1145
A liturgikus ünneplés jelek és szimbólumok együttese, melynek tartalma a
teremtésben és az emberi kultúrákban gyökerezik, az Ószövetség eseményeiben
körvonalazódik és Krisztus személyében és művében mutatkozik meg teljesen.
237. Honnan származnak a szentségi jelek?
1146-1152
1189
Egyes jelek a teremtésből valók (fény, víz, tűz, kenyér, bor, olaj); mások a
közösségi életből (megmosás, megkenés, kenyértörés); ismét mások az ószövetségi
üdvtörténetből (húsvéti szertartás, áldozatok, kézrátétel, szentelések). E
Krisztus által használt jelek – közülük néhány változtathatatlan és kötelező –
az üdvösség és a megszentelés cselekményének hordozói.
238. Milyen kapcsolat van a cselekmények és a szavak között a szentségi
ünneplésben?
1153-1155
1190
A szentségi ünneplésben a cselekmények és a szavak szorosan összetartoznak.
Ugyanis jóllehet a szimbolikus cselekmények már önmagukban kifejezőek, mégis a
szertartás szavainak kísérniük kell és elevenné kell tenniük e cselekményeket.
Elválaszthatatlanok, mert egyszerre jelek és tanítások, s azért is, mert a
szavak és a liturgikus cselekmények együtt valósítják meg azt, amit jeleznek.
239. Milyen feltételek mellett van feladata az éneknek és a zenének a liturgikus
ünneplésben?
1156-1158
1191
Mivel az ének és a zene szorosan kapcsolódik a liturgikus cselekményhez, eleget
kell tenniük a következő követelményeknek: a főként a Szentírásból és a
liturgikus forrásokból merített szövegeknek összhangban kell lenniük a katolikus
tanítással; az imádságnak kifejezőnek és szépnek kell lennie; a zenének
emelkedettnek kell lennie; a közösségnek részt kell vennie benne; meg kell
mutatkoznia Isten népe kulturális gazdagságának és az ünneplés szent és ünnepi
jellegének. „Aki énekel, kétszeresen imádkozik” (Szent Ágoston).
240. Mi a szentképek rendeltetése?
1159-1161
1192
Krisztus képe kitüntetett értelemben a liturgikus kép (ikon). A többi szentkép,
melyek a Madonnát és a szenteket ábrázolják, a bennük megdicsőült Krisztust
jelentik. Ugyanazt az evangéliumi üzenetet hirdetik, amelyet a Szentírás
szavakban mond el, és segítik fölébreszteni és táplálni az emberek hitét.
Mikor ünneplünk?
241. Mi a liturgikus idő középpontja?
1163-1167
1193
A liturgikus idő középpontja a vasárnap, az egész liturgikus év – melynek csúcsa
a Húsvét, az ünnepek ünnepe – alapja és magva.
242. Mi a liturgikus év feladata?
1168-1173
1194-1195
A liturgikus évben az Egyház Krisztus egész misztériumát ünnepli, a
megtestesüléstől dicsőséges visszatéréséig. Meghatározott napokon különleges
szeretettel tiszteli Isten Anyját, a Boldogságos Szűz Máriát, és megemlékezik a
szentekről is, akik Krisztusért éltek, vele szenvedtek és vele együtt dicsőültek
meg.
243. Mi az Imaórák liturgiája?
1174-1178
1196
Az Imaórák liturgiája az Egyház nyilvános és közös imádsága; Krisztusnak
testével, az Egyházzal együtt mondott imádsága. Krisztus misztériuma, melyet az
Eucharisztiában ünneplünk, ezáltal szenteli meg és formálja át a mindennapok
idejét. Főként zsoltárokból és más bibliai szövegekből, illetve az egyházatyák
és a lelki élet mestereinek írásaiból áll.
Hol ünneplünk?
244. Szüksége van-e az Egyháznak sajátos helyekre a liturgia végzéséhez?
1197-1198
Az Újszövetség „lélekben és igazságban” (Jn 4,24) folyó kultusza nincs
kizárólagosan valamely helyhez kötve, mert Krisztus Isten igazi temploma, aki
által a keresztények és az egész Egyház is a Szentlélek hatására az élő Isten
templomává lesznek. Itt a földön azonban Isten népének szüksége van olyan
helyekre, ahova a közösség összegyűlhet ünnepelni a liturgiát.
245. Mik a szent épületek?
1198-1199
A szent épületek Isten házai, az adott helyen élő Egyház és a mennyei lakás
szimbólumai. Az imádság helyei, ahol az Egyház elsősorban az Eucharisztiát
ünnepli, és imádja a tabernákulumban valóságosan jelen lévő Krisztust.
246. Melyek a kiváltságos helyek a szent épületeken belül?
1182-1186
A következők: az oltár, a tabernákulum, a krizma és a szent olajok őrzési helye,
a püspök széke (katedrája), a papi szék, az ambó, a keresztkút, a gyóntatószék.
A LITURGIÁK SOKFÉLESÉGE ÉS A MISZTÉRIUM EGYSÉGE
247. Miért ünnepli az Egyház Krisztus egyetlen misztériumát különböző liturgikus
hagyományok szerint?
1200-1204
1207-1209
Mert Krisztus misztériumának kifürkészhetetlen gazdagságát nem lehet kimeríteni
egyetlen liturgikus hagyománnyal. Ezért kezdettől fogva ez a gazdagság a
különböző népekben és kultúrákban csodálatosan változatos és egymást kiegészítő
jellegzetes kifejezési formákat talált.
248. Mi biztosítja az egységet a sokféleségben?
1209
A hűség az Apostoli Hagyományhoz, azaz a közösség az apostoloktól kapott hitben
és szentségekben, az a közösség, melyet az apostoli jogfolytonosság jelez és
biztosít. Az Egyház katolikus: ezért képes a maga egységébe integrálni az összes
kultúrák igazi gazdagságát.
249. Minden változtathatatlan a liturgiában?
1205-1206
A liturgiában, különösen a szentségek liturgiájában vannak változtathatatlan
elemek, mert isteni alapításúak, és ezeket az Egyház hűségesen őrzi. De vannak
változó elemek is, amelyeknek a különböző népek kultúráihoz való alkalmazására
az Egyháznak van hatalma, sőt olykor köteles is erre.
|
