|
ELSŐ SZAKASZ
„HISZEK” – „HISZÜNK”
1. Mi Isten terve az emberrel?
1-25
Az önmagában végtelenül tökéletes és boldog Isten tisztán jóságából elhatározott
terve szerint, szabad akaratából megteremtette az embert, hogy boldog életének
részesévé tegye. Amikor eljött az idők teljessége, az Atyaisten elküldte Fiát
mint a bűnbe esett emberek Megváltóját és Üdvözítőjét, hogy Egyházába összehívja
az embereket, s a Szentlélek tevékenysége által fogadott fiaivá és a maga örök
boldogságának örököseivé tegye őket.
ELSŐ FEJEZET
AZ EMBER „FOGÉKONY” ISTENRE
30
„Nagy vagy, Uram, és minden dicséretre méltó (…). Magadnak teremtettél minket,
és nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik tebenned.” (Szent Ágoston)
2. Miért él az emberben az Isten utáni vágy?
27-30
44-45
Mert Isten azzal, hogy a maga képmására teremtette az embert, a szívébe írta a
vágyat, hogy az ember látni akarja Istent. Jóllehet e vágyat sokszor nem ismeri
föl az ember, Isten mégis szüntelenül magához vonzza őt, hogy Őbenne éljen és
találja meg az igazságnak és a boldogságnak azt a teljességét, amit állandóan
keres. Éppen ezért az ember természete és hivatása szerint vallásos lény, aki
képes közösségbe kerülni Istennel. Ez az Istenhez kapcsoló, bensőséges és eleven
kötelék ajándékozza az embernek alapvető méltóságát.
3. Hogyan lehet megismerni Istent pusztán az értelem természetes fényénél?
31-36
46-47
A teremtésből, azaz a világból és az emberi személyből kiindulva az ember a maga
értelmével is bizonyossággal meg tudja ismerni Istent, mint a világmindenség
kezdetét és célját, mint a legfőbb jót, a legfőbb igazságot és a végtelen
szépséget.
4. Elegendő-e pusztán az értelem természetes fénye Isten misztériumának
megismeréséhez?
37-38
Az ember Isten pusztán értelmi világossággal való megismerésekor sok akadályba
ütközik. Továbbá abba, hogy a saját erejével képtelen behatolni az isteni
misztérium belső világába. Ezért Isten úgy akarta, hogy kinyilatkoztatásával ne
csak azokat az igazságokat illetően világítsa meg az értelmet, amelyek
felülmúlják az emberi megértést, hanem az értelem számára önmagukban
hozzáférhető vallási és erkölcsi igazságokat illetően is, hogy mindenki
akadálytalanul, szilárd bizonyossággal, tévedés nélkül megismerhesse azokat.
5. Hogyan beszélhetünk Istenről?
39-43
48-49
Az ember és a teremtmények tökéletességeiből kiindulva mindenkinek és
mindenkivel beszélhetünk Istenről, mert e tökéletességek mind Isten végtelen
tökéletességének véges tükröződései. Azonban e beszédünket folyamatosan
tisztogatnunk kell a csak elképzelt (valótlan) és tökéletlen elemektől, tudván,
hogy Isten végtelen misztériumát képtelenek vagyunk szavainkkal teljesen
kifejezni.
MÁSODIK FEJEZET
ISTEN TALÁLKOZIK AZ EMBERREL
AZ ISTENI KINYILATKOZTATÁS
6. Mit nyilatkoztat ki Isten az embernek?
50-53
68-69
Isten a maga jóságában és bölcsességében Önmagát nyilatkoztatja ki az embernek.
Eseményekkel és szavakkal föltárja önmagát és a maga jóságos tervét, melyet
Krisztusban öröktől fogva elhatározott az emberiség javára. Ez a terv azt
tartalmazza, hogy az Atya az ő egyszülött Fiában a Szentlélek kegyelme által az
összes embereket fogadott gyermekként a maga isteni életének részesévé teszi.
7. Melyek Isten kinyilatkoztatásának első állomásai?
54-58
70-71
Isten kezdettől fogva kinyilatkoztatta magát az ősszülőknek, Ádámnak és Évának,
és meghívta őket, hogy bensőséges közösségre lépjenek Vele. Bűnbeesésük után sem
szakította meg a kinyilatkoztatását, és megígérte az üdvösséget összes
leszármazottaiknak. A vízözön után szövetséget kötött Noéval és minden
élőlénnyel.
8. Melyek Isten kinyilatkoztatásának további állomásai?
59-64
72
Isten azáltal, hogy kihívja a szülőföldjéről, kiválasztja Ábrámot, hogy „sok
nemzet atyjává” (Ter 17,5) tegye, és ígéretet tesz neki: „tebenned áldást
nyer a föld minden népe” (Ter 12,3). Ábrahám leszármazottai lettek a
pátriárkáknak adott isteni ígéretek letéteményesei. Isten választott népévé
formálta Izraelt: kiszabadítván az egyiptomi rabszolgaságból megkötötte vele a
Sínai Szövetséget, és Mózes által neki ajándékozta Törvényét. A próféták a nép
radikális megváltását hirdették és egy olyan üdvösséget, mely egy új és örök
Szövetségben magába foglal majd minden nemzetet. Izrael népéből és Dávid király
törzséből fog születni a Messiás: Jézus.
9. Melyik az isteni kinyilatkoztatás végső állomása?
65-66
73
Az, amely a megtestesült Igében, Jézus Krisztusban, a kinyilatkoztatás
közvetítőjében és teljességében valósult meg. Ő, mivel Isten emberré lett
Egyszülött Fia, az Atyának tökéletes és végső Igéje. A Fiú elküldésével és a
Szentlélek odaajándékozásával a kinyilatkoztatás immár teljessé vált, az Egyház
hite azonban a századok folyamán fokozatosan fogja föl teljes tartalmát.
„Nekünk adván – és úgy adván, ahogyan adta – a Fiát, aki az ő egyetlen Igéje,
ebben az egyetlen Igében mindent elmondott, és más mondanivalója nincs többé.” (Keresztes Szent János)
10. Milyen értéke van a magánkinyilatkoztatásoknak?
67
Bár nem tartoznak a hitletéteményhez, a magánkinyilatkoztatások elősegíthetik a
hívő életet, föltéve, hogy szoros kapcsolatban maradnak Krisztussal. Az Egyház
Tanítóhivatala – melynek feladata a magánkinyilatkoztatások megítélése – ezért
nem fogadhat el olyan magánkinyilatkoztatásokat, amelyek felül akarják múlni
vagy helyesbíteni akarják a végső kinyilatkoztatást, aki nem más, mint Krisztus.
AZ ISTENI KINYILATKOZTATÁS TOVÁBBADÁSA
11. Miért és hogyan történik az isteni kinyilatkoztatás továbbadása?
74
Isten „azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság
ismeretére” (1Tim 2,4), azaz Jézus Krisztus megismerésére. Ezért kell
hirdetni Krisztust minden embernek az Ő parancsa szerint: „Menjetek tehát,
tegyétek tanítványommá mind a népeket” (Mt 28,19). Ez valósul meg az
Apostoli Hagyománnyal.
12. Mi az Apostoli Hagyomány?
75-79
83
96, 98
Az Apostoli Hagyomány Krisztus üzenetének a továbbadása, mely a kereszténység
kezdete óta a prédikáció, a tanúságtétel, az intézmények, a kultusz és a
sugalmazott írások által történik. Az apostolok mindazt, amit Krisztustól kaptak
és a Szentlélek ihletésére megértettek, átadták utódaiknak, a püspököknek és az
ő közvetítésükkel minden nemzedéknek az idők végezetéig.
13. Hogyan valósul meg az Apostoli Hagyomány?
76
Az Apostoli Hagyomány kétféleképpen valósul meg: Isten Szavának élő átadásával
(ezt nevezzük egyszerűen Hagyománynak) és a Szentírás által, mely az üdvösség
ugyanazon hirdetésének írásba foglalása.
14. Milyen kapcsolat van a Hagyomány és a Szentírás között?
80-82
97
A Hagyomány és a Szentírás szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban van egymással.
Mindkettő megjeleníti és termékennyé teszi az Egyházban Krisztus misztériumát és
ugyanabból az isteni forrásból fakadnak: a hit egyetlen szent letéteményét
alkotják, amelyből az Egyház az összes kinyilatkoztatott igazságra vonatkozó
bizonyosságát meríti.
15. Kire van rábízva a hitletétemény?
84, 91
94, 99
A hitletéteményt az apostolok az Egyház egészére bízták. Isten egész népe a hit
természetfölötti érzékével, melyet a Szentlélek támogat és az Egyház
Tanítóhivatala vezet, fogadja be, érti meg egyre jobban az isteni
kinyilatkoztatást és igazítja hozzá az életét.
16. Kinek a feladata a hitletétemény hiteles értelmezése?
85-90
100
E hitletétemény hiteles értelmezése egyedül az Egyház élő Tanítóhivatalára
tartozik, azaz Szent Péter utódára, Róma püspökére és a vele közösségben lévő
püspökökre. A Tanítóhivatalra – mely Isten Igéje szolgálatában az igazság biztos
karizmájának hordozója – tartozik a dogmák meghatározása is, melyek az isteni
kinyilatkoztatásban foglalt igazságok megfogalmazásai. E tekintély kiterjed a
kinyilatkoztatáshoz szükségszerűen kapcsolódó igazságokra is.
17. Milyen kapcsolat van a Szentírás, a Hagyomány és a Tanítóhivatal között?
95
Olyan szoros kapcsolatban vannak egymással, hogy egyik sem létezhet a másik
kettő nélkül. Együtt, mindegyik a maga módján segíti elő hatékonyan, a
Szentlélek tevékenysége alatt, az emberek üdvösségét.
A SZENTÍRÁS
18. Miért a Szentírás tanítja az igazságot?
105-108
135-136
Mert maga Isten a Szentírás szerzője: ezért állítjuk róla, hogy sugalmazott és
tévedés nélkül tanítja azokat az igazságokat, melyek szükségesek üdvösségünkhöz.
A Szentlélek sugalmazására írtak ugyanis az emberi szerzők, akik mindazt
leírták, amire a Szentlélek minket tanítani akart. Ennek ellenére a keresztény
hit nem „könyvvallás”, hanem Isten Igéjének vallása, aki „nem írott és néma szó,
hanem a megtestesült és élő Ige” (Szent Bernát).
19. Hogyan kell olvasnunk a Szentírást?
109-119
137
A Szentírást a Szentlélek segítségével és az Egyház Tanítóhivatalának
vezetésével kell olvasni és értelmezni, három feltétel betartásával:
1) figyelni kell az egész Szentírás egységére és tartalmára;
2) összhangban kell lenni az Egyház élő hagyományával;
3) tekintetbe kell venni a hit analógiáját, azaz a hitigazságok egymás közti összefüggéseit.
20. Mi a Szentírás kánonja?
120
138
A Szentírás kánonja a sugalmazott könyvek teljes jegyzéke, amelyet az
Egyház az Apostoli Hagyomány alapján állított össze. A kánon 46
ószövetségi és 27 újszövetségi könyvet tartalmaz.
21. Mi a jelentősége az Ószövetségnek a keresztények számára?
121-123
A keresztények Isten Igéjeként tisztelik az Ószövetséget: minden könyve
sugalmazott és örök értékeket tartalmaz. E könyvek Isten üdvözítő szeretetének
és pedagógiájának a tanúi, de főként azért írták őket, hogy előkészítsék a
mindenség Üdvözítőjének, Krisztusnak eljövetelét.
22. Mi a jelentősége az Újszövetségnek a keresztények számára?
124-127
139
Az Újszövetség, melynek központi témája Jézus Krisztus, az isteni
kinyilatkoztatás végső igazságát közli velünk. Az Újszövetségen belül a négy
evangélium, Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma – mivel Jézus életének és
tanításának fő tanúi – az egész Szentírás szívét alkotja, és páratlan helyet
foglal el az Egyház életében.
23. Milyen egység van az Ó- és Újszövetség között?
128-130
140
A Szentírás egységes egész, mert egyetlen az Isten Igéje, egyetlen az Isten
üdvözítő terve és egyetlen mindkét Szövetség isteni sugalmazása. Az Ószövetség
előkészíti az Újszövetséget, az Újszövetség pedig beteljesíti az Ószövetséget:
kölcsönösen megvilágítják egymást.
24. Mi a Szentírás szerepe az Egyház életében?
131-133
141
A Szentírás támaszt és erőt ajándékoz az Egyház életének. Gyermekei számára
biztosítja a hit szilárdságát, a lelki élet táplálékát és forrását; a teológia
és a lelkipásztori igehirdetés lelke. A Zsoltáros mondja: „A te igéd lámpás a
lábaimnak és világosság ösvényeimnek” (Zsolt 119,105). Ezért az Egyház
buzdít a gyakori szentírásolvasásra, „mert aki nem ismeri a Szentírást, nem
ismeri Krisztust” (Szent Jeromos).
HARMADIK FEJEZET
AZ EMBER VÁLASZA ISTENNEK
HISZEK
25. Hogyan válaszol az ember az önmagát kinyilatkozató Istennek?
142-143
Az ember a kegyelem segítségével, a hit engedelmességével válaszol az önmagát
kinyilatkozató Istennek. A hit engedelmessége teljes ráhagyatkozás Istenre,
elfogadása az ő Igazságának, melyért ő kezeskedik, aki maga az Igazság.
26. Kik a hívő engedelmesség legnagyobb tanúi a Szentírásban?
144-149
A sok tanú közül kiemelkedik kettő.
Az első Ábrahám, aki próbára tétetvén
„hitt Istenben” (Róm 4,3), mindig engedelmeskedett a hívásnak, ezért
„minden hívő atyja” lett (Róm 4,11.18).
A második a Boldogságos Szűz
Mária, aki egész életében a lehető legtökéletesebben valósította meg a hívő
engedelmességet: „Fiat mihi secundum verbum tuum – Legyen nekem a te igéd
szerint” (Lk 1,38).
27. Mit jelent az ember számára, hogy hisz Istenben?
150-152
176-178
Azt jelenti, hogy Istenhez ragaszkodik, őrá bízza magát és elfogadja tőle az
összes kinyilatkoztatott igazságot, mert Isten maga az Igazság. A
háromszemélyű egy Istenbe, az Atyába, Fiúba és Szentlélekbe vetett hitet
jelenti.
28. Melyek a hit sajátos jellemzői?
153-165
179-180
183-184
A hit az üdvösséghez szükséges természetfölötti erény; Isten ingyenes
és mindazok számára elérhető ajándéka, akik alázatosan kérik. A hit
cselekedete emberi tett, azaz az emberi értelem tette; az értelem az
Istentől indított akarat hatására szabad beleegyezését adja az isteni
igazságokhoz. A hit biztos, mert Isten Igéjére támaszkodik; tevékeny
„a szeretet által” (Gal 5,6); Isten Igéje hallgatásának és az imádságnak
köszönhetően folytonosan növekszik. Már most megízlelteti velünk a
mennyország örömét.
29. Miért nincs ellentmondás a hit és a tudomány között?
159
Jóllehet a hit felülmúlja az észt, soha nem lehet ellentmondás a hit és a
tudomány között, mert mindkettő Istentől ered. Maga Isten ajándékozza az
embernek mind az ész, mind a hit fényét.
„Higgy, hogy megérthess: érts, hogy hihess.” (Szent Ágoston)
HISZÜNK
30. Miért mondható, hogy a hit személyes és egyházi cselekedet egyszerre?
166-169
181
A hit személyes cselekedet, mert az ember szabad válasza az önmagát
kinyilatkoztató Istennek. Ugyanakkor egyházi cselekedet, melyet a hitvallás így
fejez ki: „Hiszünk”. Ugyanis az Egyház hisz: ily módon az Egyház a Szentlélek
kegyelmével megelőzi, megszüli és táplálja az egyes keresztények hitét. Ezért az
Egyház Anya és Tanító.
„Nem lehet az Isten Atyja annak, akinek nem Anyja az Egyház.” (Szent Ciprián)
31. Miért fontosak a hitvallási formulák?
170-171
A hitvallási formulák azért fontosak, mert a közös nyelv használatával lehetővé
teszik a hit igazságainak kifejezését, elsajátítását, ünneplését és másokkal
való közlését.
32. Hogyan egyetlen az Egyház hite?
172-175
182
Az Egyház – jóllehet különböző nyelvű, kultúrájú és szertartású hívőkből áll –
egy hangon vallja az egy Úrtól kapott és az egy Apostoli Hagyomány által
továbbadott egyetlen hitet. Egyetlen Istent vall – az Atyát és a Fiút és a
Szentlelket –, és az üdvösség egyetlen útját járja. Ezért egy szívvel és egy
lélekkel hisszük mindazt, amit Isten hagyományozott vagy leírt Igéje tartalmaz
és az Egyház mint isteni kinyilatkoztatást elénk ad.
|
