A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma
 
Motu proprio Bevezetés
Első rész
A hitvallás
Második rész
A keresztény misztérium ünneplése
Harmadik rész
Élet Krisztusban
Negyedik rész
A keresztény imádság
Függelék A Szentírás könyveinek rövidítése Kapcsolódó oldalak
 
 

BEVEZETÉS

 

1. 1992. október 11-én adta át II. János Pál pápa az egész világ híveinek a Katolikus Egyház Katekizmusát, s úgy mutatta be, mint „hivatkozási szöveget a hit élő forrásaiból megújult katekézis számára” (Fidei depositum apostoli konstitúció 1.). Harminc évvel a II. Vatikáni Zsinat (1962–1965) megnyitása után szerencsésen teljesült a kívánság, amelyet 1985-ben fogalmazott meg a Rendkívüli Püspöki Szinódus: készüljön katekizmus, mely a katolikus hit és erkölcs teljes tanítását összefoglalja.

Öt évvel később, 1997. augusztus 15-én a Katolikus Egyház Katekizmusa editio typicájának megjelenésekor a pápa megerősítette a mű alapvető célját: „a katolikus tanítás teljes és igaz bemutatása legyen, amelyből bárki megismerheti, hogy az Egyház mit hisz és ünnepel, hogyan él, és a mindennapjaiban miért imádkozik” (Laetamur magnopere apostoli levél).

2. A Katekizmus jobb megismerése érdekében, s hogy teljesítse a 2002-ben tartott Nemzetközi Kateketikai Kongresszus kívánságát, II. János Pál pápa 2003-ban létrehozott egy külön bizottságot Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa vezetésével, hogy dolgozza ki a Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiumát, amely tömörebb megfogalmazásban tartalmazza a hit ugyanazon igazságait. Kétéves munkával elkészült egy tervezet, melyet elküldtek az összes bíborosnak és a Püspöki Karok elnökeinek véleményezésre. A tervezet a maga egészében a megkérdezettek abszolút többségétől kedvező véleményt kapott. Ezután a bizottság átdolgozta a fent említett tervezetet és a kapott javaslatokat figyelembe véve, elkészítette a végső szöveget.

3. A Kompendiumnak három fontos tulajdonsága van: szorosan összefügg a Katolikus Egyház Katekizmusával; műfaja dialogikus; képeket használ a katekézisben.

A Kompendium nem áll meg önmagában és semmiképpen nem akarja helyettesíteni a Katolikus Egyház Katekizmusát, épp ellenkezőleg, állandóan hivatkozik rá, nemcsak a margón látható számokkal (melyek a Katekizmus megszámozott bekezdései), hanem pontosan követi a szerkezetét és tartalmát is. Emellett a Kompendium föl akarja kelteni az érdeklődést a Katekizmus iránt, mely bölcsességével és lelkiségével az Egyház katekézisének alapvető szövege napjainkban.

A Kompendium, éppúgy mint a Katekizmus, négy részre oszlik, a Krisztusban való élet alaptörvényeinek megfelelően:

Az első rész, melynek címe „A Hitvallás”, a lex credendi-nek, vagyis az Egyház hitének szintézise a Nicea–konstantinápolyi hitvallásban bemutatott Apostoli hitvallás alapján, melynek állandó használata ébren tartja a keresztény közösségekben a legfontosabb hitigazságok emlékezetét.

A második rész, „A keresztény misztérium ünneplése”, a lex celebrandi lényeges elemeit tartalmazza. Az evangélium hirdetése ugyanis a szentségi életben kapja legjobb válaszát, melyben a hívők megtapasztalhatják és tanúsítják életük minden pillanatában a húsvéti misztérium üdvözítő erejét, mellyel Krisztus megvalósította megváltásunk művét.

A harmadik rész, az „Élet Krisztusban”, a lex vivendi összefoglalása. Arra az elkötelezettségre és erőfeszítésre hív fel, mellyel a megkeresztelt ember viselkedésében és etikai döntéseiben megmutatja hűségét a megvallott és ünnepelt hithez. A hívőket ugyanis az Úr Jézus arra hívja, hogy úgy éljenek, ahogy az Atya gyermekeinek méltóságához illik a Szentlélek szeretetében.

A negyedik rész, „A keresztény imádság”, a lex orandi összefoglalása. Jézusnak, a tökéletes Imádkozónak példája szerint a keresztény ember is arra hivatott, hogy az imádság dialógusában éljen Istennel. Az imádság kiváltságos formája a Miatyánk, melyre maga Jézus tanított minket.

4. A Kompendium második sajátsága a dialogizáló forma, mellyel föleleveníti a hagyományos kérdezz–felelek, ill. kérdezek–válaszolj oktatási formát. Mester és tanítvány között folyik ez az ideális dialógus. Az egymásból logikusan következő kérdések hitének egyre újabb részleteinek fölfedezésére vezetik az olvasót. E forma a szöveg jelentős rövidítését is lehetővé teszi, mert a lényegre koncentrál és a memorizálást is elősegíti.

5. A harmadik sajátosság a Kompendiumot tagoló képek alkalmazása. E képek a keresztény ikonográfia rendkívül gazdag kincstárából valók. A zsinatok tanításából tudjuk, hogy a képek is hirdetik az evangéliumot. Minden kor művészei a színek és formák szépségével a hívők szeme elé állították – hogy szemléljék és csodálják – az üdvösség misztériumának kiemelkedő tényeit. A képek beiktatásával azt akartuk jelezni, hogy ma, a képkultúra korában a szentképek felettébb hatékony közléserejüknél fogva többet ki tudnak fejezni a szavaknál az evangélium továbbadásában.

6. Negyven évvel a II. Vatikáni Zsinat befejezése után és az Eucharisztia évében a Kompendium újabb segédeszköz lehet ahhoz, hogy csillapítsuk minden életkorú és állapotú hívő igazság utáni éhségét, és segítsen azoknak, akik nemhívők, de szomjazzák az igazságot és az igazságosságot. Közzététele Szent Péter és Pál apostolok, az egyetemes Egyház oszlopainak és az ókori világ kiemelkedő evangelizálóinak ünnepén fog történni. Ezek az apostolok látták, amit hirdettek, és a vértanúságig tanúsították Krisztus igazságát. Kövessük őket apostoli buzgóságukban és kérjük az Úrtól, hogy az Egyház mindig kövesse az apostolok tanítását, akiktől először hallotta a hit örömhírét.

Kelt 2005. március 20-án, Virágvasárnap

JOSEPH RATZINGER bíboros
a Különleges Bizottság elnöke

 
 
top