A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma
 
Motu proprio Bevezetés
Első rész
A hitvallás
Második rész
A keresztény misztérium ünneplése
Harmadik rész
Élet Krisztusban
Negyedik rész
A keresztény imádság
Függelék A Szentírás könyveinek rövidítése Kapcsolódó oldalak
 
 

NEGYEDIK RÉSZ
A KERESZTÉNY IMÁDSÁG

 

MÁSODIK SZAKASZ

AZ ÚR IMÁDSÁGA
MIATYÁNK

 

Miatyánk

Pater Noster

 
 
 

Mi Atyánk,
aki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a te neved;
jöjjön el a te országod,
legyen meg a te akaratod,
amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket
add meg nekünk ma;
és bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezőknek;
és ne vígy minket kísértésbe;
de szabadíts meg a gonosztól.

Pater Noster,
qui es in caelis:
sanctificetur Nomen Tuum;
adveniat regnum Tuum,
fiat voluntas tua,
sicut in caelo et in terra.
Panem nostrum
quotidianum da nobis hodie;
et dimitte nobis debita nostra,
sicut et nos dimittimus
debitoribus nostris;
et ne nos inducas in tentationem;
sed libera nos a Malo.

 

578. Honnan ered a Miatyánk?

2759-2760
2773

A Miatyánkra, erre a páratlan keresztény imádságra Jézus tanított meg minket azon a napon, amikor egyik tanítványa látta, hogy imádkozik, és kérte: „Taníts meg minket imádkozni!” (Lk 11,1). Az Egyház liturgikus hagyománya mindig a Szent Máténál olvasható szövegét imádkozta (Mt 6,9–13).

„AZ EGÉSZ EVANGÉLIUM ÖSSZEFOGLALÁSA”

579. Hol van a helye a Miatyánknak a Szentírásban?

2761-2764
2774

A Miatyánk „az egész Evangélium szintézise” (Tertullianus), a „legtökéletesebb imádság” (Aquinói Szent Tamás). A hegyi beszéd (Mt 5–7) közepén áll, s imádságos formában összefoglalja az Evangélium lényeges tartalmát.

580. Miért nevezzük így: „az Úr imája”?

2765-2766
2775

A Miatyánkot „Oratio Dominica”-nak, ’az Úr imájának’ nevezzük, mert maga az Úr Jézus tanított rá minket.

581. Milyen helyet foglal el a Miatyánk az Egyház imádságai között?

2767-2772
2776

Kiemelkedő módon az Egyház imádsága, melyet a Keresztséggel kapcsolatban „adnak át”, az Isten fiai új életére való újjászületés kifejezésére. Teljes tartalmát az Eucharisztia fejezi ki, mert kérései, melyek a már megvalósult üdvösség misztériumára alapulnak, az Úr második eljövetelekor találnak teljes meghallgatásra. A Miatyánk az Imaórák liturgiájának is integrális része.

„MI ATYÁNK, AKI A MENNYEKBEN VAGY”

582. Miért „merhetünk teljes bizalommal közeledni” az Atyához?

2777-2778
2797

Mert Jézus, a mi Megváltónk vezet bennünket az Atya színe elé, és Lelke tesz bennünket az Ő fiaivá. Ezért teljes és gyermeki bizalommal, örömteli biztonsággal és alázatos bátorsággal imádkozhatjuk a Miatyánkot, azzal a bizonyossággal, hogy az Atya szeret és meghallgat bennünket.

583. Miként szólíthatjuk Istent Atyának?

2779-2785
2789
2798-2800

Megszólíthatjuk az Atyát, mert Isten emberré lett Fia kinyilatkoztatta nekünk és az Ő Lelke megismerteti Őt velünk. Az Atya megszólítása mindig új ámulattal eltöltve bevezet az Ő misztériumába, és fölébreszti bennünk a vágyat, hogy gyermekeiként viselkedjünk. Az Úr imádságának mondásával tehát tudatosodik bennünk, hogy Isten fiai vagyunk.

584. Miért szólítjuk „Mi” Atyánknak?

2786-2790
2801

Ez a „mi” birtokviszony teljesen új kapcsolatot fejez ki Istennel. Amikor az Atyához imádkozunk, imádjuk és dicsőítjük Őt a Fiúval és a Szentlélekkel együtt. Krisztusban az „ő” népe vagyunk, Ő pedig a „mi” Istenünk mostantól fogva mindörökké. Valójában tehát azért szólítjuk Mi Atyánk-nak, mert Krisztus Egyháza olyan testvérek sokaságának közössége, akiknek „egy a szíve és a lelke” (ApCsel 4,32).

585. Milyen közösségi és missziós lelkülettel imádkozzuk a Miatyánkot?

2791-2793
2801

Mivel a Miatyánk imádkozása az összes megkereszteltek közkincse, valamennyien érzik a sürgetést, hogy részesei legyenek Jézusnak a tanítványai egységéért mondott imádságának. Imádkozni a Miatyánkot annyit jelent, hogy minden emberrel együtt és az egész emberiségért imádkozunk, hogy mindenki ismerje meg az egy és igaz Istent, és egységben forrjanak össze.

586. Mit jelent a „ki vagy a mennyekben” kifejezés?

2794-2796
2802

Ez a bibliai kifejezés nem helyet jelent, hanem létmódot: Isten mindenek fölött és mindenen túl létezik. Isten fölségét és szentségét jelenti, de az igazak szívében való jelenlétét is. A menny vagy más szóval az atyai ház a mi igazi hazánk, amely felé a reményben tartunk mindaddig, amíg itt a földön élünk. Már ott élünk „Krisztussal együtt elrejtve Istenben” (Kol 3,3).

A HÉT KÉRÉS

587. Milyen az Úr imádságának szerkezete?

2803-2806
2857

Hét, az Atyaistenhez intézett kérésből áll. Az első három inkább Istenre vonatkozik, feléje, az Ő dicsősége felé fordítanak minket: a szeretetnek ugyanis az a tulajdonsága, hogy elsősorban arra gondol, akit szeret. E kérések elmondják, hogy elsősorban miket kérünk tőle: Nevének megszentelését, Országának eljövetelét, akaratának megvalósulását. A 4–7. kérés az irgalmasság Atyja elé tárja nyomorúságainkat és várakozásainkat. Eledelt, bocsánatot, a kísértésben való kitartást és a Gonosztól való szabadulást kérjük tőle.

588. Mit jelent a „szenteltessék meg a te Neved”?

2807-2812
2858

Megszentelni Isten Nevét elsősorban olyan dicséretet jelent, amely Szentnek ismeri el Istent. Isten ugyanis az ő szent nevét kinyilatkoztatta Mózesnek, és azt akarta, hogy az ő népe neki szenteltessék, mint szent nemzet, melynek körében Ő lakik.

589. Hogyan szenteltetik meg Isten Neve mibennünk és a világban?

2813-2815

Megszentelni Isten Nevét, aki bennünket „a megszentelődésre” hív (1Tessz 4,7), azt a vágyat jelenti, hogy a keresztségi megszentelés elevenítse egész életünket. Továbbá azt kérjük egész életünkkel és imádságainkkal, hogy Isten Nevét minden ember megismerje és áldja.

590. Mit jelent ez a kérés: „Jöjjön el a te Országod?”

2816-2821
2859

Az Egyház Isten országának Krisztus dicsőséges eljövetele által megvalósuló végső eljövetelét kéri. De az Egyház azért is imádkozik, hogy Isten Országa növekedjen az emberek megszentelődése által a Szentlélekben és elkötelezettségük következtében az igazságosság és béke szolgálatával a Boldogságok szerint. Ez a kérés a Lélek és a Menyasszony kiáltása: „Jöjj el, Urunk, Jézus!” (Jel 22,20).

591. Miért kérjük: „Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is?”

2822-2827
2860

Az Atya azt akarja, hogy „minden ember üdvözüljön” (1Tim 2,3). Jézus ezért jött, hogy tökéletesen megvalósítsa az Atya üdvözítő akaratát. Azt kérjük az Atya Istentől, hogy egyesítse akaratunkat Fia akaratával a Boldogságos Szűz Mária és a szentek példája szerint. Azt kérjük, hogy jóságos terve teljesen valósuljon meg a földön éppúgy, mint a mennyben történik. Az imádság által „ismerjük föl Isten akaratát” (Róm 12,2) és nyerjük el az állhatatosságot, hogy teljesíthessük azt (Zsid 10,36).

592. Mit jelent ez a kérés: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma?”

2828-2834
2861

Amikor gyermeki bizalommal ráhagyatkozva kérjük Istentől a mindenki számára szükséges napi táplálékot, elismerjük, hogy Isten, a mi Atyánk mennyivel jobb mindenkinél. A kegyelmet is kérjük, hogy cselekvésünk révén az igazságosság és a javak megosztása lehetővé tegye, hogy egyesek bősége fedezze mások szükségletét.

593. Mi ennek a kérésnek a sajátosan keresztény tartalma?

2835-2837
2861

Mivel „nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik” (Mt 4,4), ez a kérés ugyanúgy vonatkozik az Isten Igéje és az Eucharisztiában kapott Krisztus Teste, mint a Szentlélek utáni éhségre. Feltétlen bizalommal kérjük a mai napra, Isten mai napján, s elsősorban az Eucharisztiában kapjuk meg, mely elővételezi az eljövendő Ország lakomáját.

594. Miért mondjuk: „Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek?”

2838-2839
2862

Amikor az Atyaistentől azt kérjük, hogy bocsásson meg nekünk, bűnösnek valljuk magunkat Őelőtte. Ugyanakkor megvalljuk az Ő irgalmasságát, mert Fiában és a szentségek által „megkapjuk a megváltást, a bűnök bocsánatát” (Kol 1,14). Kérésünk azonban csak akkor talál meghallgatásra, ha előbb a magunk részéről mi is megbocsátottunk.

595. Miképpen lehetséges a megbocsátás?

2840-2845
2862

Az irgalmasság csak akkor hatol a szívünkbe, ha mi is meg tudunk bocsátani, még ellenségeinknek is. Most, még ha úgy tűnne is, hogy az ember képtelen megfelelni e követelménynek, az a szív, mely fölajánlja magát a Szentléleknek, tud, miként Krisztus, a szeretet végleteiig szeretni, a kapott sebet együttérzéssé, a bántást közbenjárássá átformálni. A megbocsátás részesedés az isteni irgalmasságban, és e keresztény imádság egyik csúcspontja.

596. Mit jelent a kérés: „Ne vígy minket a kísértésbe?”

2846-2849
2863

Azt kérjük az Atyaistentől, hogy ne hagyjon minket egyedül és a kísértés hatalmában. Azt kérjük a Szentlélektől, hogy különbséget tudjunk tenni egyrészt a bennünket a jóban gyarapító próbatétel és a bűnbe és a halálba vivő kísértés között, s másrészt a megkísértettség és a kísértésbe való beleegyezés között. Ez a kérés Jézussal egyesít minket, aki a maga imádságával győzte le a kísértést. Kérjük a virrasztás és a végső állhatatosság kegyelmét.

597. Miért ezzel fejezzük be: „de szabadíts meg a gonosztól”?

2850-2854
2864

A gonosz a Sátán személyét jelenti, aki szembeszegül Istennel és „félrevezeti az egész földkerekséget” (Jel 12,9). Az ördögöt Krisztus már legyőzte. Mi azonban azért imádkozunk, hogy az emberiség családja szabaduljon meg a Sátántól és műveitől. Kérjük a béke drága ajándékát és Krisztus eljövetele állhatatos várásának kegyelmét is, aki végleg meg fog szabadítani minket a gonosztól.

598. Mit jelent a befejező Amen?

2855-2856
2865

„Az imádság végén azt mondod: »Amen!«, ezzel az Amen-nal, mely azt jelenti: »Úgy legyen!«, megpecsételed mindazt, amit ez az Istentől kapott imádság tartalmaz.” (Jeruzsálemi Szent Cirill)

 
backtop