A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma
 
Motu proprio Bevezetés
Első rész
A hitvallás
Második rész
A keresztény misztérium ünneplése
Harmadik rész
Élet Krisztusban
Negyedik rész
A keresztény imádság
Függelék A Szentírás könyveinek rövidítése Kapcsolódó oldalak
 
 

MÁSODIK RÉSZ
A KERESZTÉNY MISZTÉRIUM ÜNNEPLÉSE

 

MÁSODIK SZAKASZ

„AZ EGYHÁZ HÉT SZENTSÉGE”

 

250. Hogyan csoportosítjuk az Egyház szentségeit?

1210-1211

Így csoportosítjuk: a keresztény beavatás szentségei (Keresztség, Bérmálás, Eucharisztia); a gyógyulás szentségei (Bűnbánat, Betegek kenete); a közösség és a küldetés szolgálatának szentségei (Egyházi Rend, Házasság). A szentségek a keresztény élet jelentős pillanatait érintik. A szentségek mind az Eucharisztiára „mint sajátos céljukra” (Aquinói Szent Tamás) vannak rendelve.

ELSŐ FEJEZET

A KERESZTÉNY BEAVATÁS SZENTSÉGEI

251. Hogyan történik a keresztény beavatás?

1212
1275

A keresztény élet alapjait jelentő szentségek által történik: a hívőket, akik újjászülettek a Keresztségben, megerősíti a Bérmálás és táplálja az Eucharisztia.

A KERESZTSÉG SZENTSÉGE

252. Milyen nevei vannak a beavatás első szentségének?

1213-1216
1276-1277

A legfontosabb név a baptismus (fürdő) a szentség központi cselekménye miatt: „baptisare” ugyanis annyit jelent, mint vízben „alámeríteni”. Akit megkeresztelnek, elmerül Krisztus halálában és föltámad vele együtt, mint „új teremtmény” (2Kor 5,17). Nevezik „az újjászületés és a Szentlélekben való megújulás fürdőjének” is (Tit 3,5), s „megvilágosodásnak”, mert a megkeresztelt a „világosság fia” lett (Ef 5,8).

253. Milyen előképei vannak a Keresztségnek az Ószövetségben?

1217-1222

Az Ószövetségben a Keresztségnek különféle előképei vannak: a víz, az élet és a halál forrása; Noé bárkája, mely a víz által ment meg; átkelés a Vörös-tengeren, mely megszabadítja Izraelt az egyiptomi rabszolgaságból; átkelés a Jordánon, mely bevezeti Izraelt az ígéret földjére, amely az örök élet képe.

254. Ki teljesíti be ezeket az előképeket?

1223-1224

Jézus Krisztus, aki nyilvános élete kezdetén megkereszteltette magát Keresztelő Jánossal a Jordánban; átszúrt oldalából a kereszten vér és víz folyt ki, melyek a Keresztség és az Eucharisztia jelei; és föltámadása után ezt a küldetést bízta apostolaira: „Menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet, és kereszteljétek meg őket az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében” (Mt 28,19).

255. Mióta és kit keresztel meg az Egyház?

1226-1228

Az Egyház Pünkösd napjától kezdve szolgáltatja ki a Keresztséget annak, aki hisz Jézus Krisztusban.

256. Mi a keresztelés lényegi szertartása?

1229-1245
1278

E szentség lényegi szertartása a vízben való alámerítés vagy a víz fejre öntése, miközben segítségül hívják az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevét.

257. Ki keresztelkedhet meg?

1246-1252

A Keresztség fölvétele minden még meg nem keresztelt személy számára lehetséges.

258. Miért keresztel az Egyház kisdedeket?

1250

Mert az eredeti bűnnel születve szükségük van a Gonosz hatalmából való szabadulásra, s hogy átkerüljenek Isten fiai szabadságának országába.

259. Mik a Keresztség feltételei?

1253-1255

Az Egyház minden keresztelendőtől megkívánja a hit megvallását: felnőtt esetében személyesen tőle, kisgyermek esetében a szülőktől és az Egyháztól. A keresztapának vagy keresztanyának és az egész egyházi közösségnek sajátos felelőssége van a Keresztségre való fölkészítésben (katekumenátus) és a keresztségi kegyelem és a hit kibontakozásában.

260. Ki keresztelhet?

1256
1284

A keresztség fölszentelt szolgái a püspök és a pap, a latin egyházban a diakónus is. Szükség esetén bárki keresztelhet, csak azt szándékolja tenni, amit az Egyház tesz. A keresztelő vizet önt a keresztelendő fejére és elmondja a szentháromságos keresztelő formulát: „Én megkeresztellek téged az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében.”

261. Szükséges-e a Keresztség az üdvösséghez?

1257

A Keresztség szükséges az üdvösséghez mindazoknak, akiknek hirdették az evangéliumot, és lehetőségük van e szentség kérésére.

262. Lehet-e üdvözülni Keresztség nélkül?

1258-1261
1281-1283

Mivel Krisztus mindenki üdvösségéért meghalt, Keresztség nélkül is üdvözülhetnek mindazok, akik a hitért halnak meg (vérkeresztség), a katekumenok, és mindazok, akik a kegyelem indítására anélkül, hogy ismernék Krisztust és az Egyházat, őszintén keresik Istent, és törekszenek teljesíteni az Ő akaratát (vágykeresztség). Ami a Keresztség nélkül meghalt kisgyermekeket illeti, az Egyház liturgiájában Isten irgalmasságára bízza őket.

263. Melyek a Keresztség hatásai?

1262-1274
1279-1280

A Keresztség megbocsátja az eredeti bűnt, az összes személyes bűnöket és a bűnért járó büntetéseket; a megszentelő kegyelem által részesít a szentháromságos isteni életben; a megigazulás kegyelmével Krisztus és Egyháza tagjává tesz; részesít Krisztus papságában és megalapozza az összes keresztényekkel való közösséget; megadja a teológiai erényeket és a Szentlélek ajándékait. A megkeresztelt örökre Krisztushoz tartozik: meg van jelölve Krisztus eltörölhetetlen pecsétjével (karakter).

264. Mi a Keresztségben kapott keresztény név jelentősége?

2156-2159
2167

A név fontos, mert Isten mindenkit név szerint, azaz a maga egyszeriségében ismer. A Keresztséggel a keresztény az Egyházban megkapja a saját nevét, lehetőleg egy szent nevét, hogy ő az életszentség példaképe legyen a megkereszteltnek, és közbenjárást biztosítson számára Istennél.

A BÉRMÁLÁS SZENTSÉGE

265. Mi a helye a Bérmálás szentségének az üdvösség isteni tervében?

1285-1288
1315

Az Ószövetségben a próféták megjövendölték, hogy az Úr közölni fogja a Lelket a várt Messiással és az egész messiási néppel. Jézus egész élete és küldetése teljes közösségben folyt a Szentlélekkel. Az apostolok Pünkösdkor megkapták a Szentlelket és hirdették „Isten nagy műveit” (ApCsel 2,11). Ők a megkereszteltekkel kézrátétel által közölték a Lélek ajándékát. Az Egyház a századokon át szüntelenül a Szentlélekből él és közli Őt gyermekeivel.

266. Miért nevezzük Bérmálásnak vagy Konfirmációnak?

1289

A második szentséget a keresztségi kegyelmet megerősítő és megszilárdító hatása miatt nevezzük Bérmálásnak vagy Konfirmációnak. A magyar Bérmálás szó a szláv bermovaty ’megerősít’ szóból származik. A Konfirmáció a latin confirmatio ’megerősítés’ magyarosítása. A keleti egyházakban krizmálásnak, ’megkenésnek’ nevezik a szent müronnal való megkenés miatt.

267. Mi a Bérmálás szentsége szertartásának lényege?

1290-1301
1318
1320-1321

A Bérmálás szertartásának lényege a szent krizmával (a püspök által konszekrált balzsamos olajjal) való megkenés, melyet kézrátétel közben végez a bérmáló, s közben elmondja a szentségi szavakat. Nyugaton e megkenés a megkeresztelt homlokán történik e szavakkal: „N…, vedd a Szentlélek ajándékának jelét!” A bizánci szertartású keleti egyházakban a megkenés a test más helyein is történik, ezzel a formulával: „A Szentlélek ajándékának pecsétje.”

268. Mi a Bérmálás szentségének hatása?

1302-1305
1316-1317

A Bérmálás hatása a Pünkösdhöz hasonlóan a Szentlélek különleges kiáradása. Ez a kiáradás a lélekbe eltörölhetetlen karaktert pecsétel, és a keresztségi kegyelem növekedését eredményezi: mélyebbre gyökereztet az istengyermekségben; szorosabban egyesít Krisztussal és az Ő Egyházával; föléleszti a lélekben a Szentlélek ajándékait; különleges erőt ad a keresztény hit melletti tanúságtételre.

269. Ki veheti föl ezt a szentséget?

1306-1311
1319

Fölveheti az és föl is kell vennie annak, de csak egy alkalommal, aki már meg van keresztelve. Ahhoz, hogy a fölvett szentség hatékony legyen, a bérmálkozónak a kegyelem állapotában kell lennie.

270. Ki szolgáltathatja ki ezt a szentséget?

1312-1314

Rendes kiszolgáltatója a püspök. Így mutatkozik meg a megbérmált és az Egyház kapcsolatának apostoli természete. Amikor pap bérmál – ami a keleti egyházban általános, a nyugati egyházban rendkívüli –, a püspökkel és az Egyházzal való kapcsolatot a pap mint a püspök munkatársa és a püspök által konszekrált krizma fejezi ki.

AZ EUCHARISZTIA SZENTSÉGE

271. Mi az Eucharisztia?

1322-1323
1409

Az Úr Jézus Testének és Vérének áldozata, melyet azért alapított, hogy jelenvalóvá tegye az időben, egészen az Ő eljöveteléig a Kereszt áldozatát, és ezzel Egyházára bízta halálának és föltámadásának emlékezetét. Az egység jele, a szeretet köteléke; a húsvéti lakoma, melyben Krisztust vesszük, a lélek betelik kegyelemmel és megkapjuk az örök élet zálogát.

272. Mikor alapította Jézus Krisztus az Eucharisztiát?

1323
1337-1340

Nagycsütörtökön alapította, „azon az éjszakán, amelyen elárultatott” (1Kor 11,23), miközben apostolaival ünnepelte az Utolsó Vacsorát.

273. Hogyan alapította Krisztus az Eucharisztiát?

1337-1340
1365
1406

Miután összegyűjtötte apostolait a Cönákulumba, Jézus kezébe vette a kenyeret, megtörte és odaadta nekik, mondván: „Vegyétek és egyetek ebből mindnyájan, mert ez az én testem, mely értetek adatik.” Azután kezébe vette a borral telt kelyhet, és mondta nekik: „Vegyétek és igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem kelyhe, az új és örök szövetségé, mely értetek és mindenkiért kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.”

274. Mi a jelentősége az Eucharisztiának az Egyház életében?

1324-1327
1407

Az egész keresztény élet forrása és csúcsa. Az Eucharisztiában éri el csúcspontját Isten bennünket megszentelő tevékenysége és a mi iránta való tiszteletünk. Az Eucharisztia magában foglalja az Egyház minden lelki javát: magát Krisztust, a mi Húsvétunkat. Kifejezi és létrehozza az isteni élettel való közösséget és Isten népének egységét. Az Eucharisztia ünneplésével már most egyesülünk az égi liturgiával és elővételezzük az örök életet.

275. Milyen nevei vannak e szentségnek?

1328-1332

E szentség kifürkészhetetlen gazdagságát tükrözi sokféle neve, melyek egy-egy sajátosságát fejezik ki. A legismertebbek: Eucharisztia, szentmise, az Úr vacsorája, kenyértörés, eucharisztikus ünneplés, az Úr szenvedésének, halálának és föltámadásának emlékezete, szent áldozat, szent és isteni liturgia, szent misztériumok, legszentebb Oltáriszentség, szentáldozás.

276. Mi a helye az Eucharisztiának az üdvösség isteni tervében?

1333-1344

Az Ószövetségben az Eucharisztia előképe elsősorban az évenként megült húsvéti vacsora, melyet a zsidók kovásztalan kenyérrel ünnepeltek az Egyiptomból való váratlan és szabadító kivonulás emlékezetére. Jézus tanításában előre beszélt az Eucharisztiáról, és az utolsó vacsorán, egy húsvéti vacsora keretében alapította. Az Egyház hűségesen az Úr „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre” (1Kor 11,24) parancsához, mindig ünnepelte az Eucharisztiát, elsősorban vasárnaponként, Jézus föltámadásának napján.

277. Hogyan történik az Eucharisztia ünneplése?

1345-1355
1408

Az Eucharisztia ünneplésének két nagy része van, melyek egyetlen istentiszteleti cselekményt alkotnak: az igeliturgia, mely Isten Igéjének hirdetése és hallgatása; az eucharisztikus liturgia, melynek részei a kenyér és a bor fölajánlása, a kánon vagy anafora, benne a konszekráló szavak és az áldozás.

278. Ki az Eucharisztia ünneplésének szolgája?

1348
1411

Az érvényesen fölszentelt püspök vagy pap, akik Krisztusnak, a főnek személyében és az Egyház nevében cselekszenek.

279. Mi az Eucharisztia ünnepléséhez szükséges anyag?

1412

A búzakenyér és a szőlőbor.

280. Milyen értelemben emlékezete Krisztus áldozatának az Eucharisztia?

1362-1367

Az Eucharisztia emlékezet abban az értelemben, hogy jelenvalóvá és aktuálissá teszi azt az áldozatot, melyet Krisztus a kereszten egyszer s mindenkorra ajánlott föl az Atyának az emberiség javára. Az Eucharisztia áldozati jellege magában az alapító szavakban nyilvánul meg: „Ez az én testem, mely értetek adatik” és „ez a kehely az új szövetségé az én véremben, mely értetek kiontatik a bűnök bocsánatára” (Lk 22,19–20). A keresztáldozat és az Eucharisztia áldozata egy és ugyanaz az áldozat. Azonos az áldozat tárgya és felajánlója, a különbség csak a föláldozás módjában van: véres áldozat a kereszten, és vérontás nélküli az Eucharisztiában.

281. Miként részesedik az Egyház az eucharisztikus áldozatban?

1368-1372
1414

Az Eucharisztiában Krisztus áldozata teste tagjainak áldozatává is válik. A hívők élete, istendicséretük, szenvedésük, imádságaik és munkájuk egyesül Krisztus életével, istendicséretével, szenvedésével, imádságával és munkájával. Az Eucharisztia áldozatát az összes élő és meghalt hívekért is fölajánljuk Istennek, továbbá az összes ember minden bűnének jóvátételéül, s testi és lelki javak elnyeréséért. A mennyei Egyház is egyesül Krisztus áldozatával.

282. Miként van jelen Jézus az Eucharisztiában?

1373-1375
1413

Jézus Krisztus egészen egyedülálló és máshoz nem hasonlítható módon van jelen az Eucharisztiában. Ugyanis igazán, valóságosan és lényegileg van jelen: testével és vérével, lelkével és istenségével. Szentségi módon van jelen, azaz a kenyér és a bor eucharisztikus színei alatt az egész Krisztus: Isten és ember.

283. Mit jelent a transzszubsztanciáció?

1376-1377
1413

A transzszubsztanciáció azt jelenti, hogy a kenyér egész szubsztanciája Krisztus testének szubsztanciájává, és a bor egész szubsztanciája Krisztus vérének szubsztanciájává változik. Ez az átváltozás az eucharisztikus imádságban (a szentmise kánonjában) történik meg Krisztus hatékony szavára és a Szentlélek tevékenysége révén. Mindazonáltal a kenyér és a bor érzékelhető sajátosságai, azaz „az eucharisztikus színek” változatlanok maradnak.

284. Megosztja-e Krisztust a kenyér megtörése?

1377

A kenyértörés nem osztja meg Krisztust, teljesen és épségben van jelen mindkét eucharisztikus szín alatt, és azoknak bármely részében.

285. Meddig tart Krisztus eucharisztikus jelenléte?

1377

Krisztus eucharisztikus jelenléte addig tart, amíg megvannak az eucharisztikus színek.

286. Milyen tisztelet illeti meg az Eucharisztia szentségét?

1378-1381
1418

Az Eucharisztia szentségét az egyedül Istent megillető imádással (cultus latriae) tiszteljük mind az eucharisztikus ünneplésben, mind azon kívül. Az Egyház ugyanis a legnagyobb gonddal őrzi a konszekrált Ostyákat, elviszi a betegekhez és azokhoz, akik képtelenek részt venni a szentmisén, kihelyezi a hívők elé imádásra, körmenetekben hordozza. Hívja a hívőket a tabernákulumban őrzött Oltáriszentség látogatására és imádására.

287. Miért húsvéti lakoma az Eucharisztia?

1382-1384
1391-1396

Az Eucharisztia húsvéti lakoma, mert Krisztus szentségileg valósítva meg a maga húsvétját, nekünk ajándékozza testét és vérét, melyet eledelül és italul kínál, s áldozatában egyesít bennünket önmagával és egymással.

288. Mit jelent az oltár?

1383
1410

Az oltár magának Krisztusnak a szimbóluma, aki úgy van jelen, mint föláldozott bárány (a kereszt áldozati oltára), s mint mennyei eledel, aki nekünk ajándékozza magát (eucharisztikus asztal-oltár).

289. Mikor teszi kötelezővé az Egyház a szentmisén való részvételt?

1389
1417

Az Egyház kötelezővé teszi a híveknek a szentmisén való részvételt minden vasárnap és a parancsolt ünnepeken, és ajánlja, hogy más napokon is vegyenek részt rajta.

290. Mikor kell szentáldozáshoz járulni?

1389

Az Egyház ajánlja híveinek, hogy akik részt vesznek a szentmisén, kellően fölkészülten áldozzanak is. Kötelezően írja elő a szentáldozást legalább Húsvétkor.

291. Milyen feltételei vannak a szentáldozásnak?

1385-1389
1415

A szentáldozásnak feltétele a teljes közösség a katolikus Egyházzal és a kegyelem állapota, azaz a halálos bűntől való mentesség tudata. Aki tudja, hogy súlyos bűnt követett el, annak meg kell gyónnia, mielőtt szentáldozáshoz járul. Fontos a lelki összeszedettség és az imádság, és az Egyház által előírt böjt megtartása is, valamint a megfelelő ruházat és viselkedés a Krisztus iránti tisztelet kifejezésére.

292. Melyek a szentáldozás gyümölcsei?

1391-1397
1416

A szentáldozás erősíti egységünket Krisztussal és az Ő Egyházával, megújítja és megőrzi a Keresztségben és a Bérmálásban kapott kegyelmet, és gyarapít a felebarát iránti szeretetben. Mivel megerősít a szeretetben, eltörli a bocsánatos bűnöket és megőriz a halálos bűnöktől.

293. Mikor van lehetőség más keresztények megáldoztatására?

1398-1401

A katolikus áldoztató megengedetten áldoztatja meg a keleti egyházak tagjait, akik nincsenek teljes közösségben a katolikus Egyházzal, valahányszor önként kérik és fel vannak készülve a szentáldozásra.

A többi egyházi közösségek tagjait katolikus részről akkor szabad megáldoztatni, ha azok súlyos szükséghelyzetben önként kérik, föl vannak készülve, és kifejezik az e szentségre vonatkozó katolikus hitet.

294. Miért az Eucharisztia „a jövendő dicsőség záloga”?

1402-1405

Mert az Eucharisztia elhalmoz bennünket az ég minden kegyelmével és áldásával, megerősít a jelen élet zarándokútjára, s fölébreszti bennünk az örök élet vágyát azáltal, hogy már most egyesít bennünket az Atya jobbjára fölment Krisztussal, a mennyei Egyházzal, a Boldogságos Szűzzel és az összes szentekkel.

Az Eucharisztiában „mi egy kenyeret törünk meg, mely a halhatatlanság orvossága, ellenszer, hogy meg ne haljunk, hanem mindig éljünk Jézus Krisztusban.” (Antiochiai Szent Ignác)

MÁSODIK FEJEZET

A GYÓGYULÁS SZENTSÉGEI

295. Miért alapította Krisztus a Bűnbánat és a Betegek kenete szentségét?

1420-1421
1426

Krisztus, a lélek és a test orvosa azért alapította ezt a két szentséget, mert az az új élet, amelyet a keresztény beavatás szentségeiben nekünk ajándékoz, elgyöngülhet, sőt meg is halhat a bűn miatt. Ezért Krisztus azt akarta, hogy az Egyház e két szentség által folytassa az Ő gyógyító és üdvözítő művét.

A BŰNBÁNAT ÉS KIENGESZTELŐDÉS SZENTSÉGE

296. Hogyan nevezzük ezt a szentséget?

1422-1424

Ezt a szentséget így is nevezzük: a Bűnbánat szentsége, a Kiengesztelődés szentsége, a Bűnbocsánat szentsége, Gyónás, a Megtérés szentsége.

297. Miért van a Kiengesztelődés szentsége a Keresztség után?

1425-1426
1484

Mivel a Keresztségben kapott új kegyelmi élet nem szünteti meg sem az emberi természet gyöngeségét, sem a bűnre való hajlandóságot (a concupiscentiát), Krisztus megalapította ezt a szentséget azon megkereszteltek megtérésére, akik a bűnnel eltávolodtak tőle.

298. Mikor történt e szentség alapítása?

1485

A föltámadott Úr ezt a szentséget akkor alapította, amikor húsvétvasárnap este megjelent apostolainak és ezt mondta nekik: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad” (Jn 20,22–23).

299. Szüksége van-e a megkeresztelteknek megtérésre?

1427-1429

Krisztus megtérésre szólító felhívása a megkereszteltek életében folyton hangzik. A megtérés folyamatos kötelessége az egész Egyháznak, mely szent, de a bűnösöket is magában foglalja.

300. Mi a belső bűnbánat?

1430-1433
1490

A „megtört szív” (Zsolt 51,19) dinamizmusa, melyet az isteni kegyelem indít, hogy válaszoljon Isten irgalmas szeretetére. Magában foglalja az elkövetett bűnök fölötti bánatot és azok megtagadását, az erős elhatározást, hogy többé nem vétkezik és a bizalmat Isten segítségében. Az isteni irgalomba vetett reményből táplálkozik.

301. Milyen formákban fejeződik ki a bűnbánat a keresztény életben?

1434-1439

A bűnbánat nagyon változatos formákban mutatkozik meg, különösen a böjtölésben, az imádságban és az irgalmasság cselekedeteiben. Így és sok más módon lehet gyakorolni a mindennapos keresztény életben, különösen is a nagyböjtben és a bűnbánat napján, pénteken.

302. Melyek a Kiengesztelődés szentségének lényeges elemei?

1440-1449

Két lényeges eleme van: a Szentlélek hatására megtérő ember cselekedetei és a papi föloldozás, mellyel a pap Krisztus nevében megbocsát és meghatározza az elégtétel módját.

303. Melyek a bűnbánó cselekedetei?

1450-1460
1487-1492

A következők: gondos lelkiismeret-vizsgálat; töredelem (vagy bánat), mely tökéletes, ha az Isten iránti szeretetből, tökéletlen, ha más motívumokból fakad, és magában foglalja a többé nem vétkezés ígéretét; bűnvallomás, mely a bűnöknek a pap előtt tett megvallása; elégtétel, azaz bizonyos bűnbánati cselekmények elvégzése, melyeket a gyóntató ró a bűnbánóra, hogy helyrehozza a bűn által okozott kárt.

304. Mely bűnöket kell meggyónni?

1456

Meg kell gyónni a még meg nem gyónt súlyos bűnöket, melyekre az ember gondos lelkiismeret-vizsgálat után emlékszik. A gyónás az egyetlen rendes módja annak, hogy a súlyos bűnökre bocsánatot nyerjünk.

305. Mikor kötelező a súlyos bűnök megvallása?

1457

Minden hívő, aki eljutott az értelem használatára, köteles meggyónni súlyos bűneit legalább egyszer az évben, és valahányszor, amikor szentáldozáshoz akar járulni.

306. Miért lehetnek a szentségi gyónás tárgyai a bocsánatos bűnök is?

1458

Az Egyház nagyon ajánlja a bocsánatos bűnök meggyónását is – bár nem szorosan kötelező –, mert az ilyen gyónás segít a lelkiismeret helyes formálásában és a rossz hajlandóságok elleni küzdelemben, hogy engedjük meggyógyítani magunkat Krisztus által és előbbre jussunk a Lélek életében.

307. Ki ennek a szentségnek a kiszolgáltatója?

1461-1466
1495

Krisztus a kiengesztelődés szolgálatát apostolaira, utódaikra, a püspökökre és ezek munkatársaira, a papokra bízta, akik ezért Isten igazságosságának és irgalmasságának az eszközei. A bűnbocsátás hatalmát az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében gyakorolják.

308. Kinek van fenntartva bizonyos bűnök feloldozása?

1463

Néhány különösen súlyos bűn (mint például azok, amelyek kiközösítéssel járnak) feloldozása fönn van tartva az Apostoli Széknek vagy a helyi püspöknek, illetve az általuk fölhatalmazott papoknak, de halálveszély esetén minden pap bármilyen bűnt és kiközösítést feloldozhat.

309. Kell-e titkot tartania a gyóntatónak?

1467

E szolgálat kényes és súlyos volta és a személyt megillető tisztelet miatt minden gyóntató minden kivétel nélkül és nagyon súlyos büntetések terhe mellett köteles megtartani a szentségi pecsétet, azaz abszolút titoktartásra van kötelezve a gyónásból megismert bűnökre vonatkozóan.

310. Melyek e szentség hatásai?

1468-1470
1496

A Bűnbánat szentségének hatásai a következők: kiengesztelődés Istennel és a bűn megbocsátása; kiengesztelődés az Egyházzal; az elveszített kegyelmi állapot visszanyerése; a halálos bűnökkel kiérdemelt örök büntetés teljes, s az ideigtartó büntetések – melyek a bűn következményei – legalább részleges elengedése; a lelkiismeret békéje és nyugalma, és a lelki vigasztalás; a lélek erőinek növekedése a keresztény küzdelmekhez.

311. Kiszolgáltatható-e ez a szentség bizonyos feltételek mellett általános bűnvallomással és általános feloldozással?

1480-1484

Súlyos szükség eseteiben (például közvetlen halálveszélyben) a kiengesztelődés közös ünnepléséhez lehet folyamodni általános gyónással és kollektív föloldozással, megtartva az Egyház szabályait, s elhatározva, hogy a súlyos bűnöket a megfelelő időben egyénileg meggyónják.

312. Mit jelentenek a búcsúk?

1471-1479
1498

A búcsú Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó, ideigtartó büntetések elengedése, melyet a keresztény hívő, aki megfelelően fölkészült és teljesítette a kiszabott föltételeket, elnyer önmaga vagy a megholtak számára az Egyház segítségével, amely mint a megváltás szolgálója Krisztus és a szentek elégtételt nyújtó érdemeinek kincstárát hivatalosan kezeli és abban részesít.

A BETEGEK KENETE

313. Hogyan élték meg a betegséget az Ószövetségben?

1499-1502

Az ószövetségi ember a betegségben megtapasztalta a saját korlátait, s ugyanakkor fölfogta, hogy a betegség titokzatos módon a bűnhöz kötődik. A próféták látták meg azt, hogy a betegségnek megváltó értéke lehet saját és mások bűneiért. Így a betegséget Isten színe előtt élték meg és tőle kérték a gyógyulást.

314. Mi a jelentősége Jézus betegek iránti részvétének?

1503-1505

Jézus együttérzése a betegekkel és számos gyógyítása világos jelei annak, hogy Ővele elérkezett az Isten Országa, s benne a bűn, a szenvedés és a halál fölötti győzelem. Szenvedésével és halálával új értelmet adott a szenvedésnek, mely ha az övével egyesül, a tisztulás és az üdvösség eszköze lehet önmagunk és mások számára.

315. Mi az Egyház magatartása a betegek iránt?

1506-1513
1526-1527

Az Egyház, mert parancsot kapott az Úrtól a betegek gyógyítására, kötelességének érzi a betegek gondozását és az értük való közbenjáró imádságot. Mindenekelőtt birtokában van a betegek javára szolgáló szentség, melyet maga Krisztus alapított és Szent Jakab tanúskodik róla: „Beteg valaki köztetek? Hívassa az Egyház presbitereit és imádkozzanak fölötte, miután megkenték őt olajjal az Úr nevében” (Jak 5,14–15).

316. Ki veheti föl a Betegek kenetének szentségét?

1514-1515
1528-1529

Az a hívő veheti föl, akihez betegség vagy öregség miatt halálveszély közelít. Ugyanaz a hívő többször is fölveheti, ha súlyosabbá válik ugyanaz a betegség, vagy egy másik súlyos betegség éri. E szentség fölvétele előtt a betegnek lehetőleg személyes gyónást kell végeznie.

317. Ki szolgáltatja ki ezt a szentséget?

1516, 1530

Ezt a szentséget csak pap vagy püspök szolgáltathatja ki.

318. Hogyan szolgáltatják ki ezt a szentséget?

1517-1519
1531

E szentség kiszolgáltatásának lényege a lehetőleg püspök által megáldott olajjal történő megkenés a beteg homlokán és kezein (a római szertartásban; a test egyéb részein is más szertartásokban), miközben a pap e szentség különleges kegyelmét kérő imáját mondja.

319. Melyek e szentség hatásai?

1520-1523
1532

Különleges kegyelmet ad, mely a beteget bensőségesebben egyesíti Krisztus szenvedésével önmaga és az egész Egyház javára; erőt, békességet és bátorságot ad neki, s a bűnöket is megbocsátja, ha a beteg nem tudott gyónni. E szentség olykor, ha Isten akarja, a testi egészség visszanyeréséhez is segítséget nyújt. Ez a szentség minden esetben fölkészíti a beteget az Atya házába vezető útra.

320. Mi a Viaticum?

1524-1525

Azok szentáldozása, akik elhagyni készülnek a földi életet és az örök életbe készülnek átlépni. Az Eucharisztia, melyet az evilágból az Atyához való átmenetel órájában vesz magához az ember, közösség a meghalt és föltámadott Krisztus testével és vérével, ami az örök élet magva és a föltámadás ereje.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZÖSSÉG ÉS A KÜLDETÉS
SZOLGÁLATÁNAK SZENTSÉGEI

321. Melyek a közösség és a küldetés szolgálatában álló szentségek?

1533-1535

Két szentség, az Egyházi Rend és a Házasság különleges kegyelmet adnak az Egyház sajátos küldetéséhez, Isten népe építésének szolgálatára. Különösen is hozzájárulnak az egyházi közösséghez és mások üdvösségéhez.

AZ EGYHÁZI REND SZENTSÉGE

322. Mi az Egyházi Rend szentsége?

1536

Az a szentség, mely által a Krisztustól apostolaira bízott küldetés folytatódik az Egyházban az idők végezetéig.

323. Miért nevezzük az Egyházi Rend szentségének?

1537-1538

Az Egyházi Rend egyházi testületet jelent, melynek egy különleges konszekrálás (ordinatio) által válik tagjává valaki. E szentelés a Szentlélek különleges ajándéka által szent hatalom gyakorlását teszi lehetővé Krisztus nevében és az Ő tekintélyével Isten népe szolgálatára.

324. Mi a helye az Egyházi Rend szentségének az üdvösség isteni tervében?

1539-1546
1590-1591

E szentség előképei az Ószövetségben a Leviták szolgálata, Áron papsága és a hetven „Vén” (Szám 11,25) intézménye. Ezek az előképek Jézus Krisztusban teljesedtek be, aki keresztáldozatával „az egyetlen közvetítő Isten és az emberek között” (1Tim 2,5), „a Melkizedek rendje szerinti főpap” (Zsid 5,10). Krisztus egyetlen papságát jeleníti meg a szolgálati papság.

„Egyedül Krisztus az igazi pap, a többiek az Ő szolgái.” (Aquinói Szent Tamás)

325. Hány fokozata van az Egyházi Rend szentségének?

1554, 1593

Három fokozata van, melyek az Egyház organikus szervezetében semmi mással nem helyettesíthetők: a püspökség, a papság és a diakonátus.

326. Mi a püspökszentelés hatása?

1557-1558
1594

A püspökszentelés az Egyházi Rend szentségének teljességét adja, a püspököt az apostolok törvényes utódává teszi, beiktatja a püspöki kollégiumba, az összes Egyházak gondjának részesévé teszi a pápával és a többi püspökkel együtt, és fölruházza a tanítás, a megszentelés és a kormányzás hivatalával.

327. Mi a püspök hivatala a rá bízott részegyházban?

1560-1561

A püspök, akire rábízatott egy részegyház, ezen egyház egységének látható elve és alapja, és benne Krisztus helyetteseként a saját papjai és diakónusai segítségével tölti be a pásztori hivatalt.

328. Mi a papszentelés hatása?

1562-1567
1595

A Lélek kenete a papot eltörölhetetlen lelki karakterrel jelöli meg, Krisztushoz teszi hasonlóvá és képessé teszi arra, hogy Krisztusnak, a Főnek nevében cselekedjen. Mint a püspöki rend munkatársa arra szenteltetett, hogy hirdesse az evangéliumot, ünnepelje az istentiszteletet, elsősorban az Eucharisztiát, melyből szolgálata erejét meríti, s hogy a hívők pásztora legyen.

329. Hogyan végzi a pap sajátos szolgálatát?

1568

Bár egyetemes küldetésre szentelték, küldetését a pap egy meghatározott részegyházban végzi, szentségi testvériségben a többi papokkal, akik a „presbitériumot alkotják”, és akik a püspökkel közösségben és tőle függően viselik a részegyház felelősségét.

330. Mi a diakónusszentelés hatása?

1569-1571
1596

A diakónust, aki Krisztushoz, mindenki szolgájához hasonló, arra szentelik, hogy az Egyházat szolgálja. Szolgálatát saját püspökének tekintélye alatt végzi az Ige, az istentisztelet, a lelkipásztori irányítás és a szeretet szolgálatában.

331. Hogyan történik az Egyházi Rend szentségének kiszolgáltatása?

1572-1574
1597

Az Egyházi Rend szentségének mindhárom fokozatát a püspök a szentelendő fejére tett kezével, kézrátétellel szolgáltatja ki, és elmondja az ünnepélyes konszekráló imát. Ezzel az imával a püspök Istentől a Szentlélek különleges kiáradását és ajándékait kéri a szentelendőre a szolgálathoz.

332. Ki szolgáltathatja ki ezt a szentséget?

1575-1576
1600

Az Egyházi Rend szentségének három fokozatát csak érvényesen szentelt püspökök, mint apostolutódok szolgáltathatják ki.

333. Ki veheti föl ezt a szentséget?

1577-1578
1598

Érvényesen csak megkeresztelt férfi veheti föl: az Egyház önmagára vonatkozóan elismeri, hogy magának az Úrnak ez a választása kötelezi őt. Senki nem igényelheti az Egyházi Rend szentségének fölvételét, hanem mindenkit az egyházi tekintélynek kell alkalmasnak találnia a szentelésre.

334. Kötelező-e a cölibátus az ordinálandók számára?

1579-1580
1599

A püspökséghez mindig követelmény a cölibátus. A papságra a latin egyházban rendes körülmények között olyan cölebsz hívő férfiakat választanak, akik meg akarják tartani a cölibátust „a mennyek országáért” (Mt 19,12); a keleti egyházakban a papszentelés után nem megengedett a házasodás. Az állandó diakonátust házas férfiak is fölvehetik.

335. Melyek az Egyházi Rend szentségének hatásai?

1581-1589

Ez a szentség a Szentlélek különleges kiáradását ajándékozza, mely a fölszenteltet – a szentség fokozatának megfelelően – hasonlóvá teszi Krisztushoz hármas, papi, prófétai és királyi tevékenységében. A szentelés eltörölhetetlen lelki karaktert ad: ezért nem ismételhető és nem adható megszabott időre.

336. Kinek a tekintélyével végzik a papok a szolgálatukat?

1547-1553
1592

A fölszentelt papok szent szolgálatuk végzése közben nem a saját tekintélyükkel, nem is a közösség parancsára vagy megbízásából beszélnek és tevékenykednek, hanem Krisztusnak, a Főnek személyében és az Egyház nevében. Emiatt a szolgálati papság lényegileg és nemcsak fokozatilag különbözik a hívők általános papságától. A szolgálati papságot Krisztus az általános papság szolgálatára rendelte.

A HÁZASSÁG SZENTSÉGE

337. Mi Isten terve a férfival és a nővel?

1601-1605

Isten, aki a szeretet és aki az embert szeretetből teremtette, meghívta őt a szeretetre. Amikor megteremtette a férfit és a nőt, a házasságban az életnek és a szeretetnek olyan bensőséges közösségére hívta meg őket, „hogy többé már nem ketten vannak, hanem csak egy test” (Mt 19,6). Megáldva őket Isten, mondta nekik: „Legyetek termékenyek és sokasodjatok” (Ter 1,28).

338. Miért alapította Isten a házasságot?

1659-1660

A férfi és a nő házastársi egysége, melyet a Teremtő alapozott és határozott meg sajátos törvényekkel, természete szerint a házastársak közösségére és javára, valamint gyermekek nemzésére és nevelésére van rendelve. A házastársi egység az eredeti isteni terv szerint fölbonthatatlan, miként Jézus Krisztus megerősíti: „amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza” (Mk 10,9).

339. Hogyan fenyegeti a bűn a házasságot?

1606-1608

Az első bűn miatt, mely a férfi és a nő Teremtőtől ajándékozott közösségének megbomlását is kiváltotta, a házastársi egységet nagyon gyakran fenyegeti a széthúzás és a hűtlenség. Mindazonáltal Isten a maga végtelen irgalmasságában megadja a férfinak és a nőnek kegyelmét ahhoz, hogy életük egységét az eredeti isteni terv szerint tudják megvalósítani.

340. Mit tanít az Ószövetség a házasságról?

1609-1611

Isten elsősorban a Törvény és a próféták pedagógiája által segítette a népét, hogy fokozatosan tudatosodjon benne a házasság kizárólagossága és fölbonthatatlansága. Istennek Izraellel kötött jegyesi szövetsége előkészíti és előképként jelzi azt az új szövetséget, amelyet Isten Fia, Jézus Krisztus kötött jegyesével, az Egyházzal.

341. Milyen újdonsággal ajándékozta meg Krisztus a házasságot?

1612-1617
1661

Jézus Krisztus nem csupán az Istentől szándékolt eredeti rendet állította helyre, hanem a kegyelmet is ajándékozza, hogy a házasságot a szentség új méltóságában lehessen megélni. E szentségi házasság Krisztusnak az Egyház iránti jegyesi szerelmének a jele: „Ti férjek, szeressétek a feleségeteket, ahogyan Krisztus szerette az Egyházat” (Ef 5,25).

342. Kötelező-e mindenki számára a házasság?

1618-1620

A házasság nem mindenki számára kötelező. Isten meghív férfiakat és nőket, hogy kövessék Jézus Krisztust, a mennyek országáért vállalt szüzesség vagy cölibátus útján, lemondva a házasság nagy értékéről, hogy az Úr dolgaival törődjenek, és azt keressék, hogyan járhatnak az Ő kedvében. Ezáltal Krisztus szeretete abszolút elsőbbségének és annak jelévé válnak, hogy várva várják az Ő dicsősége eljövetelét.

343. Hogyan történik a szentségi házasság megkötése?

1621-1624

Mivel a házasság a házastársakat az Egyház életében nyilvánosan elfogadott életállapotba helyezi, megkötése pap (vagy az Egyház által minősített tanú) és más tanúk jelenlétében liturgikusan és nyilvánosan történik.

344. Mi a házassági beleegyezés?

1625-1632
1662-1663

A házassági beleegyezés akarati aktus, melyet egy férfi és egy nő fejez ki arra vonatkozóan, hogy kölcsönösen és véglegesen egymásnak ajándékozzák magukat, hogy a hűséges és termékeny szerelem szövetségében éljenek. Mivel a beleegyezés hozza létre a házasságot, elengedhetetlen és mással nem helyettesíthető. Az érvényes házasságkötéshez a beleegyezésnek az igaz házasságra kell vonatkoznia, emberi cselekedetnek, azaz tudatosnak és szabadnak, erőszaktól és kényszertől mentesnek kell lennie.

345. Mire van szükség, ha az egyik jegyes nem katolikus?

1633-1637

Hogy a vegyes házasság (katolikus és nem katolikus megkeresztelt fél között) megengedett legyen, az egyházi tekintély engedélyére van szükség. Valláskülönbség esetén (katolikus és kereszteletlen fél között) az érvényes házassághoz fölmentésre van szükség. Mindkét esetben lényeges, hogy a felek ne zárják ki a házasság céljainak és lényeges sajátosságainak elfogadását, s hogy a katolikus fél vállalja a hit megőrzésének és a gyermekek megkeresztelésének és katolikus nevelésének kötelezettségét, amit a másik félnek is ismernie kell.

346. Melyek a Házasság szentségének hatásai?

1638-1642

A Házasság szentsége a házastársak között örök és kizárólagos köteléket hoz létre. Maga Isten pecsételi meg a házastársak beleegyezését. Ezért a megkereszteltek megkötött és elhált házasságát soha nem lehet fölbontani. Ezenfelül ez a szentség megadja a házastársaknak a szükséges kegyelmet ahhoz, hogy az életszentséget a házaséletben és a gyermekek felelős elfogadásával és nevelésével érjék el.

347. Milyen bűnök sértik súlyosan a Házasság szentségét?

1645-1648

A következők: a házasságtörés, a többnejűség, ugyanis ellentmond a férfi és a nő azonos méltóságának, valamint a házastársi szerelem egységének és kizárólagosságának; a termékenység elutasítása, mely megfosztja a házaséletet a gyermekek ajándékától; és a válás, mely szemben áll a fölbonthatatlansággal.

348. Mikor engedi meg az Egyház a házastársak fizikai szétválását?

1629
1649

Az Egyház megengedi a fizikai szétválást – még akkor is, ha kívánatos a kibékülésük –, ha a házastársak együttlakása súlyos okokból gyakorlatilag lehetetlenné vált. Azonban e házastársak egyike sem szabad egy új életközösség megkezdésére, amíg a másik él, kivéve, ha a házasságuk semmis volt, és ezt az egyházi tekintély kinyilvánítja.

349. Milyen az Egyház magatartása az elvált házastársakkal kapcsolatban?

1650-1651
1665

Az Úrhoz hűségesen az Egyház nem ismerheti el házasságnak a polgárilag újraházasodott elváltak egységét. „Aki elküldi feleségét és mást vesz el, házasságtörést követ el ellene. Ha pedig a feleség hagyja el férjét és máshoz megy, házasságot tör” (Mk 10,11–12). Az Egyház különleges figyelemmel van az elváltak iránt, és hívja őket a hívő imádságos életre, a szeretet tetteinek gyakorlására és a gyermekek keresztény nevelésére. Az újraházasodott elváltak azonban nem kaphatnak szentségi föloldozást, sem szentáldozáshoz nem járulhatnak, sem bizonyos egyházi megbízatást nem kaphatnak, amíg ez az állapot tart, mely objektíven ellenkezik Isten törvényével.

350. Miért nevezhető a keresztény család családegyháznak is?

1655-1658
1666

Mert a család megmutatja és megvalósítja az Egyháznak, mint Isten családjának közösségi és családi természetét. Minden tagja a maga szerepe szerint gyakorolja a keresztségi papságot, hozzájárulva ahhoz, hogy a család a kegyelem és az imádság közössége legyen, az emberi és keresztény erények iskolája, s a gyermekek felé a hit első hirdetésének a helye.

NEGYEDIK FEJEZET

EGYÉB LITURGIKUS SZERTARTÁSOK

A SZENTELMÉNYEK

351. Mik a szentelmények?

1667-1672
1677-1678

Az Egyház által alapított szent jelek, melyekkel az Egyház az élet bizonyos körülményeit megszenteli. A szentelmények imádságból, a kereszt jeléből vagy más jelekből állnak. Jelentős helyet foglalnak el köztük az áldások, melyekkel dicsérjük Istent és imádkozunk ajándékaiért, az emberek megszenteléséért, és bizonyos dolgokat Isten tiszteletére szentelünk.

352. Mi az ördögűzés?

1673

Ördögűzésről akkor beszélünk, amikor az Egyház a maga tekintélyével Jézus nevében kéri, hogy egy személy vagy tárgy nyerjen oltalmat a gonosz befolyásával szemben és kerüljön ki uralma alól. Rendes körülmények között a keresztelés szertartásában történik. Ünnepélyes ördögűzést, amit grandis exorcismus-nak nevezünk, csak a püspöktől fölhatalmazott pap végezhet.

353. A népi vallásosság mely formái kapcsolódnak az Egyház szentségi életéhez?

1674-1676
1679

A keresztény nép vallásos érzülete mindig megtalálta a jámborság különböző kifejezési formáit, melyek kísérik az Egyház szentségi életét. Ilyenek az ereklyék tisztelete, a búcsújárás, a zarándoklatok, a körmenetek, a Keresztút, a Rózsafüzér. Az Egyház a hit fényében megvilágítja és ápolja a népi jámborság hiteles formáit.

A KERESZTÉNY TEMETÉS

354. Milyen kapcsolat van a szentségek és a keresztény ember halála között?

1680-1683

A keresztény ember, aki Krisztusban hal meg, eléri földi élete végét és a Keresztséggel megkezdett, a Bérmálással megerősített és az Eucharisztiával – a mennyei lakoma elővételezésével – táplált új élet beteljesedését. A keresztény ember halálának értelme Krisztus, a mi egyetlen reményünk halálának és feltámadásának fényében tárul fel. A keresztény, aki Krisztus Jézussal hal meg, elmegy, hogy „az Úrnál lakjon” (2Kor 5,8).

355. Mit fejez ki a temetés?

1684-1685

A temetés, melyet az egyes területek hagyományainak és körülményeinek megfelelően különböző szertartásokkal végeznek, a keresztény halál húsvéti jellegét fejezi ki a föltámadás reményében; továbbá az elhunyttal való közösséget, különösen a lelke tisztulásáért mondott imádság révén.

356. Melyek a temetés főbb mozzanatai?

1686-1690

Általában a temetésnek négy mozzanata van: a közösség a bátorítás és a remény szavaival veszi körül a holttestet; igeliturgia; az eucharisztikus áldozat; és a „búcsúvétel”, mellyel az elhunyt lelkét Istenre, az örök élet forrására bízzuk, s közben a testet a föltámadás reményében eltemetjük.

 
backtop