A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma
 
Motu proprio Bevezetés
Első rész
A hitvallás
Második rész
A keresztény misztérium ünneplése
Harmadik rész
Élet Krisztusban
Negyedik rész
A keresztény imádság
Függelék A Szentírás könyveinek rövidítése Kapcsolódó oldalak
 
 

MÁSODIK RÉSZ
A KERESZTÉNY MISZTÉRIUM ÜNNEPLÉSE

 

ELSŐ SZAKASZ
„A SZENTSÉGI ÜDVREND”

218. Mi a liturgia?

1066-1070

A liturgia Krisztus misztériumának és különösen az Ő húsvéti misztériumának ünneplése. A liturgiában Jézus Krisztus papi hivatalának gyakorlása által jelekkel mutatkozik és valósul meg az emberek megszentelése és az Istennek járó nyilvános kultusz, melyet Krisztus titokzatos teste, azaz a Fő és a tagok mutatnak be.

219. Milyen szerepe van a liturgiának az Egyház életében?

1071-1075

A liturgia, ez a kiemelkedően szent cselekmény az a csúcspont, mely felé az Egyház tevékenysége törekszik, s ugyanakkor a forrás, melyből fakad életereje. Megváltásunk művét Krisztus a liturgia végzésével folytatja Egyházában, Egyházával és Egyháza által.

220. Miben áll a szentségi üdvrend?

1076

A szentségi üdvrend a krisztusi megváltás gyümölcseinek közlése az Egyház szentségeinek, leginkább az Eucharisztiának ünneplése által mindaddig, „amíg Ő el nem jön” (1Kor 11,26).

ELSŐ FEJEZET

A HÚSVÉTI MISZTÉRIUM AZ EGYHÁZ
IDEJÉBEN

A LITURGIA – A SZENTHÁROMSÁG MŰVE

221. Hogyan forrása és célja az Atya a liturgiának?

1077-1083
1110

A liturgiában az Atya az értünk megtestesült, meghalt és föltámadott Fiúban halmoz el bennünket áldásaival, és Ő a szívünkbe árasztja a Szentlelket. Ugyanakkor az Egyház áldja az Atyát az imádással, a dicsérettel és a hálaadással, s kéri az ő Fiának és a Szentléleknek ajándékát.

222. Mi Krisztus műve a liturgiában?

1084-1090

Krisztus az Egyház liturgiájában jelzi és valósítja meg leginkább a maga húsvéti misztériumát. Amikor apostolainak ajándékozta a Szentlelket, megadta nekik és utódaiknak a hatalmat, hogy tegyék jelenvalóvá az üdvösség művét az eucharisztikus Áldozat és a szentségek által, melyekben Ő maga tevékenykedik, hogy közölje kegyelmét az egész világon bármikor élő hívőkkel.

223. Hogyan tevékenykedik a liturgiában a Szentlélek az Egyház javára?

1091-1109
1112

A liturgiában a legszorosabb együttműködés valósul meg a Szentlélek és az Egyház között. A Szentlélek készíti föl az Egyházat az Urával való találkozásra; Krisztusra emlékezteti a közösség hitét, és megmutatja Őt neki; megjeleníti és jelenvalóvá teszi Krisztus misztériumát; az Egyházat egyesíti Krisztus életével és küldetésével, és termékennyé teszi benne a közösség ajándékát.

A HÚSVÉTI MISZTÉRIUM AZ EGYHÁZ SZENTSÉGEIBEN

224. Mik a szentségek, és hány szentség van?

1113-1131

A szentségek a kegyelemnek Krisztus által alapított és az Egyházra bízott érzékelhető és hatékony jelei, melyeken keresztül belénk árad az isteni élet. Hét szentség van: a Keresztség, a Bérmálás, az Eucharisztia, a Bűnbánat szentsége, a Betegek kenete, az Egyházi Rend és a Házasság.

225. Milyen kapcsolatban vannak a szentségek Krisztussal?

1114-1116

Krisztus életének misztériumai alapjai mindannak, amit Krisztus most az Egyház szolgái által szétoszt a szentségekben.

„Ami látható volt a mi Üdvözítőnkben, az átment az Ő szentségeibe.” (Nagy Szent Leó)

226. Milyen kapcsolatban állnak a szentségek az Egyházzal?

1117-1119

Krisztus a szentségeket Egyházára bízta. A szentségek „az Egyházéi” kettős értelemben: „tőle” valók, mert annak az Egyháznak a cselekményei, amely Krisztus tevékenységének a szentsége; és „érte” vannak, mert építik az Egyházat.

227. Mi a szentségi karakter?

1121

Lelki pecsét, amelyet a Keresztség, a Bérmálás és az Egyházi Rend szentsége ad. Ez a pecsét az isteni oltalom ígérete és biztosítéka. E pecsét erejéből válik hasonlóvá a keresztény ember Krisztushoz, részesedik különféle módokon az Ő papságában, és része az Egyháznak a különböző állapotok és feladatok szerint. Tehát az istentiszteletre és az Egyház szolgálatára van szentelve. Mivel a szentségi karakter eltörölhetetlen, azokat a szentségeket, amelyek ezt megadják, az életben csak egyszer lehet fölvenni.

228. Milyen kapcsolatban vannak a szentségek a hittel?

1122-1126
1133

A szentségek nem csupán föltételezik a hitet, hanem a szavakkal és a szertartásokkal táplálják, erősítik és ki is fejezik azt. A szentségeket ünnepelve az Egyház megvallja az apostoli hitet. Ebből származik az ősi mondás: „Lex orandi lex credendi”, azaz az Egyház úgy hisz, ahogyan imádkozik.

229. Miért hatékonyak a szentségek?

1127-1128
1131

A szentségek hatékonyak ex opere operato („a cselekedet által, ami szentségi cselekményben megtörténik”), mert Krisztus az, aki tevékenykedik bennük és közli a szentség által jelzett kegyelmet, függetlenül a szolga személyes életszentségétől. Mindazonáltal a szentségek gyümölcsei függenek az őket fogadó fölkészültségétől is.

230. Miért szükségesek a szentségek az üdvösséghez?

1129

A Krisztusban hívők számára a szentségek szükségesek az üdvösséghez – ámbár nem az összes szentséget kapja meg minden egyes hívő –, mert ezek adják a szentségi kegyelmeket, a bűnök bocsánatát, az istengyermekké fogadást, az Úr Krisztushoz való hasonulást és az Egyházhoz tartozást. A Szentlélek gyógyítja és átalakítja azokat, akik fölveszik a szentségeket.

231. Mi a szentségi kegyelem?

1129, 1131
1134, 2003

A szentségi kegyelem a Szentlélek kegyelme, amelyet Krisztus ajándékoz. Minden szentségnek sajátos kegyelme van. Ez a kegyelem segíti a hívő embert az életszentségre vezető úton, s így segíti az Egyházat is, hogy növekedjék a szeretetben és a tanúságtételben.

232. Milyen kapcsolat van a szentségek és az örök élet között?

1130

A szentségekben az Egyház már az örök élet elővételezését kapja, miközben „várjuk reményünk boldog beteljesülését: a nagy Istennek és Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak dicsőséges eljövetelét” (Tit 2,13).

MÁSODIK FEJEZET

A HÚSVÉTI MISZTÉRIUM SZENTSÉGI
ÜNNEPLÉSE

AZ EGYHÁZ LITURGIÁJÁNAK ÜNNEPLÉSE

Ki ünnepel?

233. Ki cselekszik a liturgiában?

1135-1137
1187

A liturgiában „az egész Krisztus” („Christus Totus”), a Fő és a Test cselekszik. Mint főpap Ő ünnepel a Testével, amely az égi és a földi Egyház.

234. Ki végzi a mennyei liturgiát?

1138-1139

A mennyei liturgia ünneplői az angyalok, az Ó- és Újszövetség szentjei, különösen Isten Anyja, az apostolok, a vértanúk, és „egy mérhetetlen sokaság, melyet senki nem tud megszámlálni, minden nemzetből, fajból, népből és nyelvből” (Jel 7,9). Amikor a szentségekben az üdvösség misztériumát ünnepeljük, ennek az örök liturgiának vagyunk részesei.

235. Hogyan végzi az Egyház a földön a liturgiát?

1140-1144
1188

Az Egyház a földön úgy ünnepli a liturgiát, mint papi nép, melyben mindenki a saját feladatát végzi a Szentlélek egységében: a megkereszteltek lelki áldozatban ajánlják föl magukat; a fölszentelt szolgák a kapott rendnek megfelelően végzik szolgálatukat az Egyház minden tagja számára; a püspökök és a papok Krisztusnak, a Főnek személyében cselekszenek.

Hogyan ünneplünk?

236. Hogyan ünnepeljük a liturgiát?

1145

A liturgikus ünneplés jelek és szimbólumok együttese, melynek tartalma a teremtésben és az emberi kultúrákban gyökerezik, az Ószövetség eseményeiben körvonalazódik és Krisztus személyében és művében mutatkozik meg teljesen.

237. Honnan származnak a szentségi jelek?

1146-1152
1189

Egyes jelek a teremtésből valók (fény, víz, tűz, kenyér, bor, olaj); mások a közösségi életből (megmosás, megkenés, kenyértörés); ismét mások az ószövetségi üdvtörténetből (húsvéti szertartás, áldozatok, kézrátétel, szentelések). E Krisztus által használt jelek – közülük néhány változtathatatlan és kötelező – az üdvösség és a megszentelés cselekményének hordozói.

238. Milyen kapcsolat van a cselekmények és a szavak között a szentségi ünneplésben?

1153-1155
1190

A szentségi ünneplésben a cselekmények és a szavak szorosan összetartoznak. Ugyanis jóllehet a szimbolikus cselekmények már önmagukban kifejezőek, mégis a szertartás szavainak kísérniük kell és elevenné kell tenniük e cselekményeket. Elválaszthatatlanok, mert egyszerre jelek és tanítások, s azért is, mert a szavak és a liturgikus cselekmények együtt valósítják meg azt, amit jeleznek.

239. Milyen feltételek mellett van feladata az éneknek és a zenének a liturgikus ünneplésben?

1156-1158
1191

Mivel az ének és a zene szorosan kapcsolódik a liturgikus cselekményhez, eleget kell tenniük a következő követelményeknek: a főként a Szentírásból és a liturgikus forrásokból merített szövegeknek összhangban kell lenniük a katolikus tanítással; az imádságnak kifejezőnek és szépnek kell lennie; a zenének emelkedettnek kell lennie; a közösségnek részt kell vennie benne; meg kell mutatkoznia Isten népe kulturális gazdagságának és az ünneplés szent és ünnepi jellegének. „Aki énekel, kétszeresen imádkozik” (Szent Ágoston).

240. Mi a szentképek rendeltetése?

1159-1161
1192

Krisztus képe kitüntetett értelemben a liturgikus kép (ikon). A többi szentkép, melyek a Madonnát és a szenteket ábrázolják, a bennük megdicsőült Krisztust jelentik. Ugyanazt az evangéliumi üzenetet hirdetik, amelyet a Szentírás szavakban mond el, és segítik fölébreszteni és táplálni az emberek hitét.

Mikor ünneplünk?

241. Mi a liturgikus idő középpontja?

1163-1167
1193

A liturgikus idő középpontja a vasárnap, az egész liturgikus év – melynek csúcsa a Húsvét, az ünnepek ünnepe – alapja és magva.

242. Mi a liturgikus év feladata?

1168-1173
1194-1195

A liturgikus évben az Egyház Krisztus egész misztériumát ünnepli, a megtestesüléstől dicsőséges visszatéréséig. Meghatározott napokon különleges szeretettel tiszteli Isten Anyját, a Boldogságos Szűz Máriát, és megemlékezik a szentekről is, akik Krisztusért éltek, vele szenvedtek és vele együtt dicsőültek meg.

243. Mi az Imaórák liturgiája?

1174-1178
1196

Az Imaórák liturgiája az Egyház nyilvános és közös imádsága; Krisztusnak testével, az Egyházzal együtt mondott imádsága. Krisztus misztériuma, melyet az Eucharisztiában ünneplünk, ezáltal szenteli meg és formálja át a mindennapok idejét. Főként zsoltárokból és más bibliai szövegekből, illetve az egyházatyák és a lelki élet mestereinek írásaiból áll.

Hol ünneplünk?

244. Szüksége van-e az Egyháznak sajátos helyekre a liturgia végzéséhez?

1197-1198

Az Újszövetség „lélekben és igazságban” (Jn 4,24) folyó kultusza nincs kizárólagosan valamely helyhez kötve, mert Krisztus Isten igazi temploma, aki által a keresztények és az egész Egyház is a Szentlélek hatására az élő Isten templomává lesznek. Itt a földön azonban Isten népének szüksége van olyan helyekre, ahova a közösség összegyűlhet ünnepelni a liturgiát.

245. Mik a szent épületek?

1198-1199

A szent épületek Isten házai, az adott helyen élő Egyház és a mennyei lakás szimbólumai. Az imádság helyei, ahol az Egyház elsősorban az Eucharisztiát ünnepli, és imádja a tabernákulumban valóságosan jelen lévő Krisztust.

246. Melyek a kiváltságos helyek a szent épületeken belül?

1182-1186

A következők: az oltár, a tabernákulum, a krizma és a szent olajok őrzési helye, a püspök széke (katedrája), a papi szék, az ambó, a keresztkút, a gyóntatószék.

A LITURGIÁK SOKFÉLESÉGE ÉS A MISZTÉRIUM EGYSÉGE

247. Miért ünnepli az Egyház Krisztus egyetlen misztériumát különböző liturgikus hagyományok szerint?

1200-1204
1207-1209

Mert Krisztus misztériumának kifürkészhetetlen gazdagságát nem lehet kimeríteni egyetlen liturgikus hagyománnyal. Ezért kezdettől fogva ez a gazdagság a különböző népekben és kultúrákban csodálatosan változatos és egymást kiegészítő jellegzetes kifejezési formákat talált.

248. Mi biztosítja az egységet a sokféleségben?

1209

A hűség az Apostoli Hagyományhoz, azaz a közösség az apostoloktól kapott hitben és szentségekben, az a közösség, melyet az apostoli jogfolytonosság jelez és biztosít. Az Egyház katolikus: ezért képes a maga egységébe integrálni az összes kultúrák igazi gazdagságát.

249. Minden változtathatatlan a liturgiában?

1205-1206

A liturgiában, különösen a szentségek liturgiájában vannak változtathatatlan elemek, mert isteni alapításúak, és ezeket az Egyház hűségesen őrzi. De vannak változó elemek is, amelyeknek a különböző népek kultúráihoz való alkalmazására az Egyháznak van hatalma, sőt olykor köteles is erre.

 
topnext