A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma
 
Motu proprio Bevezetés
Első rész
A hitvallás
Második rész
A keresztény misztérium ünneplése
Harmadik rész
Élet Krisztusban
Negyedik rész
A keresztény imádság
Függelék A Szentírás könyveinek rövidítése Kapcsolódó oldalak
 
 

ELSŐ RÉSZ
A HITVALLÁS

 

ELSŐ SZAKASZ
„HISZEK” – „HISZÜNK”

 

1. Mi Isten terve az emberrel?

1-25

Az önmagában végtelenül tökéletes és boldog Isten tisztán jóságából elhatározott terve szerint, szabad akaratából megteremtette az embert, hogy boldog életének részesévé tegye. Amikor eljött az idők teljessége, az Atyaisten elküldte Fiát mint a bűnbe esett emberek Megváltóját és Üdvözítőjét, hogy Egyházába összehívja az embereket, s a Szentlélek tevékenysége által fogadott fiaivá és a maga örök boldogságának örököseivé tegye őket.

ELSŐ FEJEZET

AZ EMBER „FOGÉKONY” ISTENRE

30

„Nagy vagy, Uram, és minden dicséretre méltó (…). Magadnak teremtettél minket, és nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik tebenned.” (Szent Ágoston)

2. Miért él az emberben az Isten utáni vágy?

27-30
44-45

Mert Isten azzal, hogy a maga képmására teremtette az embert, a szívébe írta a vágyat, hogy az ember látni akarja Istent. Jóllehet e vágyat sokszor nem ismeri föl az ember, Isten mégis szüntelenül magához vonzza őt, hogy Őbenne éljen és találja meg az igazságnak és a boldogságnak azt a teljességét, amit állandóan keres. Éppen ezért az ember természete és hivatása szerint vallásos lény, aki képes közösségbe kerülni Istennel. Ez az Istenhez kapcsoló, bensőséges és eleven kötelék ajándékozza az embernek alapvető méltóságát.

3. Hogyan lehet megismerni Istent pusztán az értelem természetes fényénél?

31-36
46-47

A teremtésből, azaz a világból és az emberi személyből kiindulva az ember a maga értelmével is bizonyossággal meg tudja ismerni Istent, mint a világmindenség kezdetét és célját, mint a legfőbb jót, a legfőbb igazságot és a végtelen szépséget.

4. Elegendő-e pusztán az értelem természetes fénye Isten misztériumának megismeréséhez?

37-38

Az ember Isten pusztán értelmi világossággal való megismerésekor sok akadályba ütközik. Továbbá abba, hogy a saját erejével képtelen behatolni az isteni misztérium belső világába. Ezért Isten úgy akarta, hogy kinyilatkoztatásával ne csak azokat az igazságokat illetően világítsa meg az értelmet, amelyek felülmúlják az emberi megértést, hanem az értelem számára önmagukban hozzáférhető vallási és erkölcsi igazságokat illetően is, hogy mindenki akadálytalanul, szilárd bizonyossággal, tévedés nélkül megismerhesse azokat.

5. Hogyan beszélhetünk Istenről?

39-43
48-49

Az ember és a teremtmények tökéletességeiből kiindulva mindenkinek és mindenkivel beszélhetünk Istenről, mert e tökéletességek mind Isten végtelen tökéletességének véges tükröződései. Azonban e beszédünket folyamatosan tisztogatnunk kell a csak elképzelt (valótlan) és tökéletlen elemektől, tudván, hogy Isten végtelen misztériumát képtelenek vagyunk szavainkkal teljesen kifejezni.

MÁSODIK FEJEZET

ISTEN TALÁLKOZIK AZ EMBERREL

AZ ISTENI KINYILATKOZTATÁS

6. Mit nyilatkoztat ki Isten az embernek?

50-53
68-69

Isten a maga jóságában és bölcsességében Önmagát nyilatkoztatja ki az embernek. Eseményekkel és szavakkal föltárja önmagát és a maga jóságos tervét, melyet Krisztusban öröktől fogva elhatározott az emberiség javára. Ez a terv azt tartalmazza, hogy az Atya az ő egyszülött Fiában a Szentlélek kegyelme által az összes embereket fogadott gyermekként a maga isteni életének részesévé teszi.

7. Melyek Isten kinyilatkoztatásának első állomásai?

54-58
70-71

Isten kezdettől fogva kinyilatkoztatta magát az ősszülőknek, Ádámnak és Évának, és meghívta őket, hogy bensőséges közösségre lépjenek Vele. Bűnbeesésük után sem szakította meg a kinyilatkoztatását, és megígérte az üdvösséget összes leszármazottaiknak. A vízözön után szövetséget kötött Noéval és minden élőlénnyel.

8. Melyek Isten kinyilatkoztatásának további állomásai?

59-64
72

Isten azáltal, hogy kihívja a szülőföldjéről, kiválasztja Ábrámot, hogy „sok nemzet atyjává” (Ter 17,5) tegye, és ígéretet tesz neki: „tebenned áldást nyer a föld minden népe” (Ter 12,3). Ábrahám leszármazottai lettek a pátriárkáknak adott isteni ígéretek letéteményesei. Isten választott népévé formálta Izraelt: kiszabadítván az egyiptomi rabszolgaságból megkötötte vele a Sínai Szövetséget, és Mózes által neki ajándékozta Törvényét. A próféták a nép radikális megváltását hirdették és egy olyan üdvösséget, mely egy új és örök Szövetségben magába foglal majd minden nemzetet. Izrael népéből és Dávid király törzséből fog születni a Messiás: Jézus.

9. Melyik az isteni kinyilatkoztatás végső állomása?

65-66
73

Az, amely a megtestesült Igében, Jézus Krisztusban, a kinyilatkoztatás közvetítőjében és teljességében valósult meg. Ő, mivel Isten emberré lett Egyszülött Fia, az Atyának tökéletes és végső Igéje. A Fiú elküldésével és a Szentlélek odaajándékozásával a kinyilatkoztatás immár teljessé vált, az Egyház hite azonban a századok folyamán fokozatosan fogja föl teljes tartalmát.

„Nekünk adván – és úgy adván, ahogyan adta – a Fiát, aki az ő egyetlen Igéje, ebben az egyetlen Igében mindent elmondott, és más mondanivalója nincs többé.” (Keresztes Szent János)

10. Milyen értéke van a magánkinyilatkoztatásoknak?

67

Bár nem tartoznak a hitletéteményhez, a magánkinyilatkoztatások elősegíthetik a hívő életet, föltéve, hogy szoros kapcsolatban maradnak Krisztussal. Az Egyház Tanítóhivatala – melynek feladata a magánkinyilatkoztatások megítélése – ezért nem fogadhat el olyan magánkinyilatkoztatásokat, amelyek felül akarják múlni vagy helyesbíteni akarják a végső kinyilatkoztatást, aki nem más, mint Krisztus.

AZ ISTENI KINYILATKOZTATÁS TOVÁBBADÁSA

11. Miért és hogyan történik az isteni kinyilatkoztatás továbbadása?

74

Isten „azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére” (1Tim 2,4), azaz Jézus Krisztus megismerésére. Ezért kell hirdetni Krisztust minden embernek az Ő parancsa szerint: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket” (Mt 28,19). Ez valósul meg az Apostoli Hagyománnyal.

12. Mi az Apostoli Hagyomány?

75-79
83
96, 98

Az Apostoli Hagyomány Krisztus üzenetének a továbbadása, mely a kereszténység kezdete óta a prédikáció, a tanúságtétel, az intézmények, a kultusz és a sugalmazott írások által történik. Az apostolok mindazt, amit Krisztustól kaptak és a Szentlélek ihletésére megértettek, átadták utódaiknak, a püspököknek és az ő közvetítésükkel minden nemzedéknek az idők végezetéig.

13. Hogyan valósul meg az Apostoli Hagyomány?

76

Az Apostoli Hagyomány kétféleképpen valósul meg: Isten Szavának élő átadásával (ezt nevezzük egyszerűen Hagyománynak) és a Szentírás által, mely az üdvösség ugyanazon hirdetésének írásba foglalása.

14. Milyen kapcsolat van a Hagyomány és a Szentírás között?

80-82
97

A Hagyomány és a Szentírás szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban van egymással. Mindkettő megjeleníti és termékennyé teszi az Egyházban Krisztus misztériumát és ugyanabból az isteni forrásból fakadnak: a hit egyetlen szent letéteményét alkotják, amelyből az Egyház az összes kinyilatkoztatott igazságra vonatkozó bizonyosságát meríti.

15. Kire van rábízva a hitletétemény?

84, 91
94, 99

A hitletéteményt az apostolok az Egyház egészére bízták. Isten egész népe a hit természetfölötti érzékével, melyet a Szentlélek támogat és az Egyház Tanítóhivatala vezet, fogadja be, érti meg egyre jobban az isteni kinyilatkoztatást és igazítja hozzá az életét.

16. Kinek a feladata a hitletétemény hiteles értelmezése?

85-90
100

E hitletétemény hiteles értelmezése egyedül az Egyház élő Tanítóhivatalára tartozik, azaz Szent Péter utódára, Róma püspökére és a vele közösségben lévő püspökökre. A Tanítóhivatalra – mely Isten Igéje szolgálatában az igazság biztos karizmájának hordozója – tartozik a dogmák meghatározása is, melyek az isteni kinyilatkoztatásban foglalt igazságok megfogalmazásai. E tekintély kiterjed a kinyilatkoztatáshoz szükségszerűen kapcsolódó igazságokra is.

17. Milyen kapcsolat van a Szentírás, a Hagyomány és a Tanítóhivatal között?

95

Olyan szoros kapcsolatban vannak egymással, hogy egyik sem létezhet a másik kettő nélkül. Együtt, mindegyik a maga módján segíti elő hatékonyan, a Szentlélek tevékenysége alatt, az emberek üdvösségét.

A SZENTÍRÁS

18. Miért a Szentírás tanítja az igazságot?

105-108
135-136

Mert maga Isten a Szentírás szerzője: ezért állítjuk róla, hogy sugalmazott és tévedés nélkül tanítja azokat az igazságokat, melyek szükségesek üdvösségünkhöz. A Szentlélek sugalmazására írtak ugyanis az emberi szerzők, akik mindazt leírták, amire a Szentlélek minket tanítani akart. Ennek ellenére a keresztény hit nem „könyvvallás”, hanem Isten Igéjének vallása, aki „nem írott és néma szó, hanem a megtestesült és élő Ige” (Szent Bernát).

19. Hogyan kell olvasnunk a Szentírást?

109-119
137

A Szentírást a Szentlélek segítségével és az Egyház Tanítóhivatalának vezetésével kell olvasni és értelmezni, három feltétel betartásával:
1) figyelni kell az egész Szentírás egységére és tartalmára;
2) összhangban kell lenni az Egyház élő hagyományával;
3) tekintetbe kell venni a hit analógiáját, azaz a hitigazságok egymás közti összefüggéseit.

20. Mi a Szentírás kánonja?

120
138

A Szentírás kánonja a sugalmazott könyvek teljes jegyzéke, amelyet az Egyház az Apostoli Hagyomány alapján állított össze. A kánon 46 ószövetségi és 27 újszövetségi könyvet tartalmaz.

21. Mi a jelentősége az Ószövetségnek a keresztények számára?

121-123

A keresztények Isten Igéjeként tisztelik az Ószövetséget: minden könyve sugalmazott és örök értékeket tartalmaz. E könyvek Isten üdvözítő szeretetének és pedagógiájának a tanúi, de főként azért írták őket, hogy előkészítsék a mindenség Üdvözítőjének, Krisztusnak eljövetelét.

22. Mi a jelentősége az Újszövetségnek a keresztények számára?

124-127
139

Az Újszövetség, melynek központi témája Jézus Krisztus, az isteni kinyilatkoztatás végső igazságát közli velünk. Az Újszövetségen belül a négy evangélium, Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma – mivel Jézus életének és tanításának fő tanúi – az egész Szentírás szívét alkotja, és páratlan helyet foglal el az Egyház életében.

23. Milyen egység van az Ó- és Újszövetség között?

128-130
140

A Szentírás egységes egész, mert egyetlen az Isten Igéje, egyetlen az Isten üdvözítő terve és egyetlen mindkét Szövetség isteni sugalmazása. Az Ószövetség előkészíti az Újszövetséget, az Újszövetség pedig beteljesíti az Ószövetséget: kölcsönösen megvilágítják egymást.

24. Mi a Szentírás szerepe az Egyház életében?

131-133
141

A Szentírás támaszt és erőt ajándékoz az Egyház életének. Gyermekei számára biztosítja a hit szilárdságát, a lelki élet táplálékát és forrását; a teológia és a lelkipásztori igehirdetés lelke. A Zsoltáros mondja: „A te igéd lámpás a lábaimnak és világosság ösvényeimnek” (Zsolt 119,105). Ezért az Egyház buzdít a gyakori szentírásolvasásra, „mert aki nem ismeri a Szentírást, nem ismeri Krisztust” (Szent Jeromos).

HARMADIK FEJEZET

AZ EMBER VÁLASZA ISTENNEK

HISZEK

25. Hogyan válaszol az ember az önmagát kinyilatkozató Istennek?

142-143

Az ember a kegyelem segítségével, a hit engedelmességével válaszol az önmagát kinyilatkozató Istennek. A hit engedelmessége teljes ráhagyatkozás Istenre, elfogadása az ő Igazságának, melyért ő kezeskedik, aki maga az Igazság.

26. Kik a hívő engedelmesség legnagyobb tanúi a Szentírásban?

144-149

A sok tanú közül kiemelkedik kettő.
Az első Ábrahám, aki próbára tétetvén „hitt Istenben” (Róm 4,3), mindig engedelmeskedett a hívásnak, ezért „minden hívő atyja” lett (Róm 4,11.18).
A második a Boldogságos Szűz Mária, aki egész életében a lehető legtökéletesebben valósította meg a hívő engedelmességet: „Fiat mihi secundum verbum tuum – Legyen nekem a te igéd szerint” (Lk 1,38).

27. Mit jelent az ember számára, hogy hisz Istenben?

150-152
176-178

Azt jelenti, hogy Istenhez ragaszkodik, őrá bízza magát és elfogadja tőle az összes kinyilatkoztatott igazságot, mert Isten maga az Igazság. A háromszemélyű egy Istenbe, az Atyába, Fiúba és Szentlélekbe vetett hitet jelenti.

28. Melyek a hit sajátos jellemzői?

153-165
179-180
183-184

A hit az üdvösséghez szükséges természetfölötti erény; Isten ingyenes és mindazok számára elérhető ajándéka, akik alázatosan kérik. A hit cselekedete emberi tett, azaz az emberi értelem tette; az értelem az Istentől indított akarat hatására szabad beleegyezését adja az isteni igazságokhoz. A hit biztos, mert Isten Igéjére támaszkodik; tevékeny „a szeretet által” (Gal 5,6); Isten Igéje hallgatásának és az imádságnak köszönhetően folytonosan növekszik. Már most megízlelteti velünk a mennyország örömét.

29. Miért nincs ellentmondás a hit és a tudomány között?

159

Jóllehet a hit felülmúlja az észt, soha nem lehet ellentmondás a hit és a tudomány között, mert mindkettő Istentől ered. Maga Isten ajándékozza az embernek mind az ész, mind a hit fényét.

„Higgy, hogy megérthess: érts, hogy hihess.” (Szent Ágoston)

HISZÜNK

30. Miért mondható, hogy a hit személyes és egyházi cselekedet egyszerre?

166-169
181

A hit személyes cselekedet, mert az ember szabad válasza az önmagát kinyilatkoztató Istennek. Ugyanakkor egyházi cselekedet, melyet a hitvallás így fejez ki: „Hiszünk”. Ugyanis az Egyház hisz: ily módon az Egyház a Szentlélek kegyelmével megelőzi, megszüli és táplálja az egyes keresztények hitét. Ezért az Egyház Anya és Tanító.

„Nem lehet az Isten Atyja annak, akinek nem Anyja az Egyház.” (Szent Ciprián)

31. Miért fontosak a hitvallási formulák?

170-171

A hitvallási formulák azért fontosak, mert a közös nyelv használatával lehetővé teszik a hit igazságainak kifejezését, elsajátítását, ünneplését és másokkal való közlését.

32. Hogyan egyetlen az Egyház hite?

172-175
182

Az Egyház – jóllehet különböző nyelvű, kultúrájú és szertartású hívőkből áll – egy hangon vallja az egy Úrtól kapott és az egy Apostoli Hagyomány által továbbadott egyetlen hitet. Egyetlen Istent vall – az Atyát és a Fiút és a Szentlelket –, és az üdvösség egyetlen útját járja. Ezért egy szívvel és egy lélekkel hisszük mindazt, amit Isten hagyományozott vagy leírt Igéje tartalmaz és az Egyház mint isteni kinyilatkoztatást elénk ad.

 
topnext